A Sternocleidomastoid izom szintén nagy fejjelző ismert és az egyik olyan ventrálisan felületes nyaki izom, amely a szegycsont, a koponya alapja és a gerinccsont között fekszik. Az izmok fő feladata mindkét oldalon a fej oldalirányú hajlítása a váll felé, amelyet egyoldalú összehúzódás tesz lehetővé. A kiegészítő ideg sérülései rontják az izom működését, és akár bénuláshoz is vezetnek.
Mi a sternocleidomastoid izom?
A vázizmok különféle izomcsoportokra oszthatók. Az egyik a nyaki izmok csoportja. A ventrális nyaki izmok magukban foglalják a nagy fejgörcsöt, más néven a sternocleidomastoid izomot. Az izom köznyelven is ismert, mint a fej bólintása, és a szegycsont, a gallér és a koponya alja között fekszik.
Ez alkotja a hasi értékű nyaki izmok felületi rétegét. A vázizom a nyak mindkét oldalán fekszik. Tehát minden embernek két szternocleidomastoid izma van. A jobb oldalt sternocleidomastoid izomnak, a bal oldalt pedig sternocleidomastoideus baljós izomnak nevezzük.
Ezen izmok mindegyikének két különböző feje van: egy oldalsó és egy ventrális fej. Mindkét fej átlósan halad a nyak oldalán. Ahol az izom a gerinccsonthoz kapcsolódik, néha kiszélesedik, ami a trapezius kiszélesedését eredményezi a kapcsolódó csont karjának oldalán. Egyes esetekben a két izom teljesen összeolvadt, de mindkettő tökéletesen működik.
Anatómia és felépítés
A sternocleidomastoid izomot a kiegészítő ideg beidegzi, és idegi ágakat is fogad a méhnyak plexus C1 – C3 és C4 szegmenseiből. A vérellátást a ramus sternocleidomastoideus biztosítja.
Az izom oldalsó feje a medialis lámpás felső szélén és elülső felületén merül fel, és onnan húsos aponeurotikus rostokban terjed körülbelül függőlegesen felfelé. Az izom mediális feje a szegycsonton lévõ manubrium sterni elülsõ felületébõl adódik, és rostával húzza a koponya, az oldal és a háti irányt. A két izomfej eredete között mindkét oldalon háromszög alakú rés van. Az izmok csak a későbbi szakaszban csatlakoznak a nyak közepére, s így vastag, lekerekített izomhasa alakul ki.
A sternocleidomastoid izom az oldalsó mastoid folyamathoz kapcsolódik, és így az ideiglenes csonthoz. Az izom az út során az oldalsó nyakterületet háromszögekre osztja. Az oldalsó nyak háromszöget Trigonum colli laterale-nak is hívják. Az elülső nyak háromszög a trigonum colli mediale.
Funkció és feladatok
A nagy fejgörgőnek számos feladata van a test mozgatása szempontjából. A motoros efferens idegeken keresztül a összehúzódási parancsok elérik az izom motoros véglemezét, amelyek a központi idegrendszerből származnak. Az izom egyoldalú összehúzódásával a fej oldalra dől a váll felé. Tehát van egy oldalirányú hajlítás vagy a fej oldalirányú hajlítása a váll irányában.
Az ellenkező oldalirányú kiterjesztés, amelyet szintén a sternocleidomastoid izom hajt végre, és amely megfelel a fej kissé oldalirányú kiterjesztésének, ugyanazon a mozgási tengelyen fekszik. A kiterjesztés nagyjából megegyezik a fekvéssel, mivel hátrafelé mutat. Ezenkívül, amikor az izom összehúzódik, a fej az ellenkező oldalra fordul, ami azt jelenti, hogy a vázizom szintén részt vesz a fej forgásában. Amikor a fej rögzítve van, a két fejgörgő megváltoztatja működését és együttesen lesz a kiegészítő légző izmok.
A fej rögzítésekor a jobb és bal sternocleidomastoid izmok összehúzódásuk és relaxációjuk révén megváltoztatják a mellkas üregének térfogatát, és ezáltal lehetővé teszik a fokozott légzést. A tényleges légző izmokkal ellentétben azonban nem feltétlenül nélkülözhetetlenek az élethez. A sternocleidomastoid izmokon kívül a mellkas és a hasi izmok is a kiegészítő légző izmok részei, és mint ilyenek támogatják az inspirációt és a kilégzést, de nem hajtják végre őket automatikusan.
Itt megtalálja gyógyszereit
Pa Paresthesia és keringési rendellenességek kezelésére szolgáló gyógyszerekbetegségek
Mint minden más izom, a sternocleidomastoid izom is bénulást okozhat. Ha a fej megbénult, a továbbiakban nem lehet hajlítani a fejét a váll felé. Az izom bénulása általában a kiegészítő ideg sérülése miatt következik be. Ilyen sérülést például baleset okozhat.
Egy másik ok a kompresszió utáni lézió, azaz az ideg károsodása a szorítás után. A daganat nyomáskárosodást is okozhat. Ezen felül az ideggyulladás részleges vagy teljes kudarchoz vezethet. Ugyanez vonatkozik az alultápláltságra, mérgezésre és fertőzésekre. Az idegbénulás a polyneuropathia összefüggésében is előfordulhat, amely a nagy fejfordulás bénulásaként nyilvánul meg. Az eddig említett okok a perifériás idegrendszerben vannak. Az izom és a központi idegrendszer kapcsolatát azonban a központi idegrendszer sérülései is elősegíthetik.
Egy ilyen sérülés befolyásolhatja például a gerincvelő C1-C3 szegmenseit, és baleset, gerincvelő-infarktus, daganat vagy gyulladás okozhatja. A gyulladással kapcsolatos bénulás esetén különbséget kell tenni a mikroorganizmusok által okozott fertőzések és az autoimmun betegségek, például az MS között. Az ALS-ben a központi motor neuronok apránként degenerálódnak. Ez a jelenség az izmok fokozatos bénulását eredményezi.
A központi motor neuronok alapvető fontosságúak bármilyen típusú mozgáshoz. Ezért progresszív degenerációjuk az önkéntes, de a reflex motoros készségek fokozatos elvesztéséhez vezet. Összességében a sternocleidomastoid izom bénulásának számos oka lehet, és ezt mindig neurológiai szempontból tisztázni kell.
