Idegszövet

Idegszövet a gliasejtek és az idegsejtek hálózatában van. Míg az idegsejtek gerjesztés vezetésére szolgálnak, addig a gliasejtek szervezeti funkciókat vállalnak. A gyulladás, nekrózis és az idegrendszer tömegei az idegszövet tartós károsodását okozhatják.

Mi az idegszövet?

Az anatómia megérti, hogy az idegszövetek hálózatba kötött neuronok vagy idegsejtek. A gliasejtek az egyes neuronok között vannak, és a kapillárisokhoz kapcsolódnak. Ez a háló-szerű szövet elsősorban az agyban és a gerincvelőben, de a gyomor-bél traktusban és a retinaban is megtalálható. Az anyag színe rózsaszín és fehér. A térhálósodás a szürke anyagban nagyobb, mint a fehér anyagé.

Az idegszövet a gerjesztés szelektív továbbítására szolgál a szervekbe. Ezek a szervek bizonyos hatást gyakorolnak az idegi impulzusra. Az idegszövet mellett a szövet fő típusai az izomszövet, kötőszövet és hámszövet. Az idegszövet az egyetlen az alapszövet típus közül, amely hálózatszerű sejteket tartalmaz.

Anatómia és felépítés

A gliasejtek és az idegsejtek az idegszövet alkotóelemei. Az idegszövet egyes kapcsolatai össze vannak kötve. Az izgalmakat dombornyomott sávokon óránként akár 350 kilométer / óra sebességgel szállítják. A gliasejtek az asztrocitáknak és az oligodendrocitáknak vagy a Schwann sejteknek, az ependymális sejteknek, a mikroglianak és a műholdas sejteknek felelnek meg.

Az asztrociták a neuronok és a véráram érintkezési pontjain ülnek. Az asztrociták számos olyan sejtfolyamatba szivárognak, amelyek több idegsejtet táplálnak. Eloszlanak a szinapszis körül, és minden egyes neuron több asztrocitához kapcsolódik. A Schwann-sejteket csak a perifériás idegrendszerben találják meg. Az asztrociták és az oligodendrociták viszont a központi idegrendszer tartószerkezetét alkotják. Az olyan microglia, mint a Hortega sejtek, csak a központi idegrendszer neuronjait kapcsolják össze.

Funkció és feladatok

Az idegszövet neuronjai felelősek az idegsejt gerjesztésének feldolgozásáért és szállításáért. Átveszik a gerjesztő vezetés funkcióját. A neurális hálózat impulzusai előre meghatározott utakon futnak. Elágazódnak az idegszövet más idegsejtjeire, egybeesnek bizonyos neuronok impulzusaival vagy gátolják az egyes idegsejteket. Az idegszövet neuroglia vagy gliasejtjei kiegészítő feladatokat látnak el ebben a rendszerben.

Egyrészt képezik a neuronok hordozó szerkezetét. Másrészt felelősek a táplálkozásáért és az idegsejtek működéséhez szükséges biokémiai szint fenntartásáért. A gliasejtek funkcióit még nem ismerték meg teljesen. A tudomány eleinte egy cement anyagot feltételezett, amely csak az idegsejteket köti össze. Időközben a kutatás felismerte a különféle feladatok töredékét. A gliasejtek például olyan anyagokat termelnek, amelyekre az idegrendszernek szüksége van az idegműködéshez. Ezenkívül eltávolítják az anyagcserét, dehidratálnak és hatással vannak a behatoló mikroorganizmusokra. Ezenkívül a gliasejtek meghatározzák az idegfunkciók mintáját.

Így szervezik meg az idegrendszert, mert a neuronok az adott mintát követik. Például a Neuroglia jelzi azokat az útvonalakat, amelyeken az idegi impulzusok az agyon haladnak. A sejtek szintén részt vesznek a szinapszis kialakításában. A glia szervezeti tevékenysége az úgynevezett gyomláláskor fejeződik be. A sejtek eltávolítják azokat a neuronokat, amelyek nem integrálódnak a frekvenciaútvonalakba. Meglazítják a ritkán használt paplanokat, és megszilárdítják a sok használt anyagot. Tehát az idegsejtek a gerjesztés vezetését képezik, de a gliasejtek határozzák meg ennek a vezetésnek az útvonalait. Az idegszövetben a sejttípusok feladatai tehát szorosan összefüggenek. A gliasejtek és az idegsejtek kiegészítik egymást. Az idegsejtek elvégzik a gliasejtek által szervezett munkát. Így mondhatjuk, hogy a Neuroglia a neuronok vezetõjeként jelenik meg.

betegségek

Ha az asztrociták vízelvezetési funkciója megzavart, agyi ödéma alakulhat ki a központi idegrendszerben. A folyadék felhalmozódik az agyban. Ez történhet például a központi idegrendszer gyulladásának részeként. Az agyödéma súlyos állapot, amely agyhalálhoz vezethet. Az agy vérellátása megszakadhat, vagy legalábbis megnehezítheti a növekvő intrakraniális nyomást. Ennek a jelenségnek a kezelése magában foglalja a CSF kiürítését a CSF külső területéről.

Ilyen módon csökken az agyi nyomás. Az agy drogos elvezetése szintén elképzelhető. Ugyanilyen veszélyes betegség az úgynevezett glioma. A központi idegrendszer különféle daganatait ezen a kollektív kifejezésen foglaljuk össze. Az asztrocitómák mellett az oligodendrogliomák a gliómák csoportjába is tartoznak. Ezek a daganatok az agydaganatok leginkább agresszív típusa, és a leggyakoribbak. Az idegszövet olyan primer betegségekkel is károsodhat, mint például a cukorbetegség. A cukor a szövetben felhalmozódhat a betegség részeként. Ez az anyag neurotoxinként hat az idegszövetben. Ennek eredménye a káros szenzációval járó polyneuropathia. Az idegszövet nekrotizáló betegségei szintén nem ritkák.

Például a központi idegrendszer szifiliszével gyakran társulnak az idegszövet nekrotizáló hatásai. A központi idegszövet ischaemiás károsodása viszont például az agyi cisztákban fordul elő, mivel ezek a tömegek megszakíthatják az agyi artériák vérellátását. Az idegszövet gyulladásos károsodása ismét jelen van a gyulladásos autoimmun betegség sclerosis multiplexben. A specializált idegsejtek funkcióját a szomszédos sejtek nem tudják átvenni a pusztulásuk után. Mivel azonban a nem differenciált neuronok állandóan az agyi régióba vándorolnak, az idegszövet regenerációja bizonyos mértékig továbbra is lehetséges.