Oxigén feszültség

Légzés közben az O2 felszívódik a vérbe, és a vér keresztül szabadul fel a CO-ból. A Oxigén feszültség vagy a Oxigén parciális nyomása az oxigén aránya a vérgázkeverékben. Az orvos általában meghatározza az összes vérgázt a klinikai diagnosztika céljából, és így információkat gyűjt például légzési elégtelenségről.

Mi az oxigén feszültség?

Az emberi tüdő felelős a légzésért. A gázcsere a tüdő alveolusaiban zajlik. A CO kibocsátódik. Az oxigént felszívja a levegő, amelyet belélegzünk, és a vér, mint szállító közeg révén a test minden régiójába és szövetébe átjuttatja.

A szervek és szövetek oxigénellátása létfontosságú. Ha az oxigénellátás meghibásodik, a test szövete nagyon rövid idő alatt megsérül. A sejtek nem tudják fenntartani metabolikus folyamataikat oxigén nélkül. Ezért egy bizonyos idő elteltével meghalnak, amikor a vér már nem hordozza az oxigént. Az oxigén oldott formájában történő szállítása mellett a vér a kötött oxigén szállításáért is felelős. Ehhez az O2 kötődik a vér hemoglobinjához.

Az orvosi szakember az oxigénfeszültséget úgy érti, mint a vér oxigén parciális nyomását. Ez az érték pO2 néven ismert, és a szén-dioxid parciális nyomásával együtt képezi a vérgáz értékeit. A pO2 ennek megfelelően az oxigén aránya a vérgázkeverék teljes nyomásában. Dalton törvénye szerint az egyes gázok részleges nyomása a vérben összeadja a teljes nyomást.

Funkció és feladat

Légzés közbeni gázként az oxigén az egyik legfontosabb vérgáz.Az oxigén mellett a vér a szén-dioxidot is szállítja, mint a légzésből származó hulladék terméket. Az oxigén és a szén-dioxid mellett a bázisfelesleg, a pH-érték és a hidrogén-karbonát szintén a vérgáz-értékek közé tartozik. Ezen paraméterek mindegyike szerepet játszik a légzésben. Például a pH-érték befolyásolja a hemoglobin oxigénhez való kötődési affinitását, amely nélkülözhetetlen a szállításhoz. A vér oxigéntartalma és oxigéntelítettsége szintén fontos paraméterek.

A normál levegőben az oxigén aránya körülbelül 21%. Tengeri szinten a teljes légnyomás körülbelül 101 kPa. Ez körülbelül 21 kPa oxigén parciális nyomást eredményez. Az artériás vér oxigén parciális nyomása alacsonyabb, és életkor szerint 9,5 és 13,3 kPa között lehet. A parciális nyomás a c = α képlet szerint a P szorozásával korrelál a gáz adott koncentrációjával. α a Bunsen oldhatósági együtthatójának felel meg, c a koncentrációnak és P megfelel a parciális nyomásnak.

Minél alacsonyabb a parciális nyomás, annál alacsonyabb az oxigén százaléka a vérben. Az anyag-specifikus α állandó befolyásolja az oldhatóságot. Ez az állandó sokkal magasabb a szén-dioxid, mint az oxigén esetében. Az oxigén parciális nyomása ezért fontos az oldhatósághoz és az O2 vérben történő szállításához.

Ha az oxigén parciális nyomása túl alacsonyra csökken, akkor a test szöveteinek oxigénellátása csökken. Ezen túlmenően, ha a test nem képes elegendő mennyiségű szén-dioxidot kilégzni, akkor a szén-dioxid felhalmozódik és a vér savassá válik (pH-érték). Minél savasabb a vér, annál kevesebb kötődési affinitás van az oxigén és a hemoglobin között. A szén-dioxid sokkal nagyobb affinitással kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén. Ha magas koncentrációban van jelen a vérben, akkor az oxigént kiszoríthatja a hemoglobinból. Másrészt a fokozott CO kilégzés alapvetõvé teszi a vért.

Az oxigén parciális nyomásának, a szén parciális nyomásának és a pH értékének meghatározása tehát döntő információt nyújt a tüdő egészségéről. A vérgázértékek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az egyik gáz megváltozott parciális nyomása mindig megváltoztatja a másik gáz értékét.

Itt megtalálja gyógyszereit

Betegségek és betegségek

A vérgázvizsgálatokat szinte kizárólag a klinikai környezetben és az intenzív ellátás területén végzik. Általános szabály, hogy a meghatározásra csak súlyos betegségben szenvedő betegek esetében van szükség, például a betegek légzőkészüléken történő monitorozására. Az egyes vérgázértékek szoros összefüggése miatt az orvos általában a klinikai diagnosztika paramétereit együttesen veszi figyelembe, és így meghatározza például a légzési vagy anyagcsere-rendellenességek súlyosságát.

Egy jellemző betegség, amelynek megváltozott vérgázértéke a légzési elégtelenség. A tüdőgáz cseréjének rendellenességére utalnak. A részleges légzési vagy tüdő elégtelenség az izolált artériás hipoxémiának felel meg. Ezért az artériás vérben hiányzik az oxigén, ami a test szöveteinek elégtelen ellátását eredményezi. Ez a jelenség az oxigén parciális nyomásának 70 mmHg határ alá esését eredményezi. A szén-dioxid vagy normál, vagy csökkent.

Globális légzési elégtelenség esetén hypoxemia és úgynevezett hypercapnia fordul elő. A széndioxid parciális nyomása kórosan 45 mmHg-ra növekszik, és lehetővé teszi az oxigén parciális nyomásának többé-kevésbé hirtelen csökkenését. A légzési elégtelenség és a cianózis mellett a légzőszervi elégtelenség legfontosabb tünetei mindenekelőtt a belső nyugtalanság, zavart és egy versenyző szív. Az okotól függően ezek a panaszok más tünetekkel társíthatók.

A légzési elégtelenség mellett az oxigén parciális nyomása szerepet játszik a tachypneában is. Ez megnövekedett légzési sebesség, ami akkor fordul elő, amikor megnövekszik az oxigénigény. A légzés mélysége csökken, állandó vagy túlzott. A tachypnea számos betegség tünete, mivel a jelenség pl. Lázreakciók során fordul elő. A tachypnea a szív- és tüdőbetegségeknél specifikusabb. A szervezet megkísérel kompenzálni a csökkentett oxigénellátást a légzés munkájának növelésével. A tachypnea rendszerint patológiásan megváltozott vérgázértékek révén nyilvánul meg. Elméletileg azonban a jelenség fiziológiás vérgázokkal is előfordulhat, például hiperventilációs szindrómaként pszichológiai izgalom esetén.