Hosszú visszacsatolási mechanizmus

A Hosszú visszacsatolási mechanizmus A visszacsatolás alapelve, mivel releváns az emberi test hormonális egyensúlyához. A pajzsmirigyhormonok és a TSH (tirotropin) közötti kontroll hurok az egyik legismertebb hosszú visszacsatolási mechanizmus. A kontroll körön belüli zavarok többek között Graves-kórban fordulnak elő.

Mi a hosszú visszajelzési mechanizmus?

A visszacsatolási mechanizmusok az önszabályozó visszacsatolás szempontjából szerepet játszanak az emberi testben, különösen a hormonális rendszerben. Az önbeállítás során a hormonok szabályozzák a saját szekréciójukat. Különböző típusú visszajelzések léteznek. Az egyik a hosszú visszacsatolási mechanizmus, amely megfelel egy élettani ön-adaptációs elvnek.

A hosszú visszacsatolás szerepet játszik például a pajzsmirigyhormonokban és ezeknek a tirotropint felszabadító hormon felszabadulására gyakorolt ​​hatásában. Ezenkívül a hosszú visszacsatolási mechanizmus az endokrin rendszer központi irányításának alapelve. A hypothalamus áll ezen ellenőrzés középpontjában. Az agyrész a diencephalonhoz tartozik, és megfelel a vegetatív és endokrin folyamatok legmagasabb szabályozó központjának.

Alapvetően két áramkör játszik szerepet a hypothalamus által végzett hormonális kontroll folyamatokban. A rövid visszacsatolási mechanizmuson, a hipotalamusz-adenohypophysealis hurokon vagy az hypophysis hurkon kívül ez magában foglalja az adenohypophysis vagy hypophysis végsõ szerv hurkot is, amely megfelel egy hosszú visszacsatolási mechanizmusnak.

Funkció és feladat

Különböző szabályozási elvek és visszacsatolási mechanizmusok léteznek az emberi testben, különösen a hormonális szabályozáson belül. A szabályozás különböző szintű visszajelzéseket tartalmaz. A hypothalamus a hormonális visszacsatolási folyamatok végső központja.

Az agyterület olyan recepciós területeket tartalmaz, amelyek információkat kapnak a környezettől, a központi idegrendszertől és a hormonális test perifériájától. A test perifériájából származó információk többnyire megfelelnek a hormonkoncentráció változásának. A fenti információt a hypothalamus recepciós mezői regisztrálják.

A periféria és a hipotalamusz közötti kapcsolat egy hosszú visszacsatolási mechanizmus, amely végül az információ eljut a hipotalamuszból az agyalapi mirigybe. Ez megtörténhet neurogenikus módon a tuberohypophysealis traktuson keresztül, vagy a portális érrendszern keresztül hypophyseal hormonokon keresztül.

Ez utóbbi vonatkozik a hipotalamusz felszabadító és gátló hormonjaira. Ezek a hormonok olyan kontroll hormonok, amelyeknek speciális hatása van az agyalapi mirigy elülső részére. A felszabadító hormonok például a GHRH, GnRH, CRH és THR hormonok. A hipotalamusz visszajelzést kap az agyalapi mirigytől nem egy hosszú, hanem egy rövid visszajelzési mechanizmus révén.

A hipotalamusz és a periféria közötti hosszú visszacsatolási mechanizmus szerepet játszik a glandotropikus hormonokon is, amelyek maguk is fontos szabályozási alapelvet képviselnek az endokrin visszacsatolás során. Mivel az agyalapi mirigy egy hosszú visszacsatolási mechanizmus révén visszacsatolást kap a test perifériájáról, a mirigy felhasználhatja ezt az információt a glandotropikus hormonok felszabadulásának szabályozására, és így befolyásolhatja a perifériás endokrin szervek szekrécióját.

A hipotalamikus-hipofízis rendszer ezért többször táplálkozik, és a glandotropikus hormonok szabályozási elve alapján meghatározza az összes mirigy aktivitását. A rendszer minden szabályozási szintjét negatív visszacsatolás alapján ellenőrzik. Röviden: a hormonális egyensúly olyan kontroll körökben van elrendezve, amelyek folyamatosan alkalmazkodnak a test jelenlegi hormonszükségletéhez. A hipotalamus-hipofízis tengely a legfontosabb példa erre az elvre.

A hosszú visszacsatolási mechanizmus végső soron az összes hormon számára fontos szerepet játszik, és végső soron például releváns az ovulációra is. Az ösztrogének és a progeszteron hosszú visszacsatoló hatása ismét visszamenőlegesen kapcsolódik a hipotalamusz-hipofízis rendszerhez.

A női ciklus tehát két fontos adókomponenst tartalmaz. Az ösztrogének és a progeszteron hosszú távú visszacsatolása mellett a hypothalamus és az agyalapi mirigy között, a GnRH, LH és FSH hormonok pulzáló felszabadulása szerepet játszik az ovulációban.

Betegségek és betegségek

Az egyetlen hormonkontroll-áramkör megszakadása általában az egész hormon-egyensúly és a kapcsolódó testfunkciók megszakadásához vezet az egyes kontroll-áramkörök szoros kapcsolatai miatt. Hiperaktív pajzsmirigy vagy alul-aktív pajzsmirigy (hipero- és hipotireoidizmus) léphet fel például a TSH hiánya vagy túlkínálata eredményeként, és ez hipofízis diszfunkcióra utal.

A pajzsmirigyhormonok és a tirotropint felszabadító hormonok közötti hosszú visszacsatolási mechanizmus megteremti ezt a kapcsolatot. A TSH-termelő daganatok a TRH feleslegét is okozhatják, ami viszont megszakítja a tirotróp kontroll hurkot.

A pajzsmirigyhormonok és a TRH közötti hosszú visszacsatolási mechanizmusra gyakorolt ​​hatások olyan betegségekben is észlelhetők, mint például a Graves-kór. A betegség túlműködő pajzsmirigyhez vezet, amely autoimmunológiai reakciókkal jár. A beteg immunrendszere megtámadja a pajzsmirigy tüszője TSH receptorjait. IgG-típusú antitestek kötődnek a receptorokhoz és tartósan stimulálják őket a TRH hatásainak utánozása révén.

A kontroll hurkok miatt ez növeli a pajzsmirigy aktivitását. A pajzsmirigyhormonok túlkínálata merül fel. Ezen felül a mirigy növekszik és növekszik a növekedési ingerek miatt. Mivel a testben jelen lévő TSH nem hatékony, mivel nem képes receptorokhoz kötődni, a test különböző funkciói végül kiegyensúlyozatlanok.

A megnövekedett pajzsmirigyhormon-koncentráció miatt az általános TSH-koncentráció csökken a hosszú visszacsatolási mechanizmus révén. Ugyanakkor az agyalapi antitestek gátolják a TSH szekrécióját. Bár a TSH koncentrációja folyamatosan csökken, a betegség hyperthyreosishoz társul.

A Cushing-szindróma a teljes endokrin rendszer rendellenességeihez is vezet. A betegség a hypothalamic-hypophysis-mellékvese tengelye. Az elülső hipofízis daganatok gyakran ACTH-t választanak ki, amely serkenti a plazma kortizol magas szintjét. A betegek magas vércukorszintben szenvednek, ami társulhat a II. Típusú diabetes mellitushoz.

Osteoporotikus változások és izomgyengeség is előfordulhatnak. A törzs elhízása a bika nyakával és a telihold arcával a Cushing-szindróma jellemző jelei.