Submandibularis mirigy

A Submandibularis mirigy, szintén Mandibularis nyálmirigy a három fő nyálmirigyhez tartozik. Páros módon alakítja ki az alsó állkapocs-szögben. Csatornáik a szájüregbe nyílnak, a nyelv bal és jobb oldalán.

Mi az a submandibularis mirigy?

A parotid mirigy (Glandula parotidea) és a szublingvális mirigy (Glandula sublingualis) mellett a Glandula submandibularis a három nagy nyálmirigy egyike. Ez egy szomorú mirigy, ami azt jelenti, hogy a szublingvális mirigy szekréciói tartalmaznak mind szérumszerű (serozus), mind nyálkahártya (nyálkahártya) összetevőket. A nyál nagy része a submandibularis mirigyből származik.

Anatómia és felépítés

A submandibularis mirigy a száj padlójában található, az alsó állkapocs belsejében. Pontosabban, pontosan az alsó állkapocs és a digasztrikus izom, a fejizom között fekszik. Ezen a ponton az alsó állkapocs és a digasztrikus izom alkotja az úgynevezett submandibularis trigonumot. A mirigy be van ágyazva a nyaki fascia felületére (fascia cervicalis vagy fascia colli).

A mandibularis nyálmirigy hátsó része a hyoid csontizom (mylohyoid izom) hátsó határát takarja. A mirigy ürülékcsatorna, submandibularis vagy Wharton-csatorna, valamint a szublingvális nyálmirigy a nyelv alatt nyílik. A pontos hely a nyelv ligamentumának oldalán található az éhező szemölcsön (caruncula sublingualis).

A submandibularis mirigy a vegyes szeromucosal nyálmirigyekhez tartozik. Tubuloazin szerkezettel rendelkezik. A tubuláris mirigyek felismerhetők a mirigycsatorna elágazó csőrendszerük alapján. A mirigycsatornák bogyós alakú végdarabokkal, az acini-vel végződnek. A submandibularis mirigyben a szérikus acini dominál. Ezek között csak néhány nyálkahártya cső található. Ezek előállítják a nyál nyálkás részét.

A mandibularis nyálmirigy parasimpátikusan az idegsejtek által táplálkozik a salivatorius superior magból. A szimpatikus idegrostok a felső nyaki gangliontól a nyálmirigyig vezetnek.

Funkció és feladatok

A submandibularis mirigy fő funkciója a nyál előállítása. A parotid mirigy csak vérző nyált. Ez a nyál nagyon folyékony és vizes, nem tartalmaz nyálkás adalékokat. A szublingvális mirigy szekréciója túlnyomórészt nyálkahártya, azaz nyálkás. A submandibularis mirigy által termelt nyál mindkettő keveréke. Mind nyálkahártya, mind serózis részeket tartalmaz.

Naponta körülbelül 0,6–1,5 nyál termelődik felnőtt ember mindhárom nyálmirigyben. A nyál, azaz a nyál előállítása a szállított étel mennyiségétől függ. Még az élelmiszer elfogyasztása nélkül is folyamatosan termelődik a nyál. Az egyik itt egy alapszekrécióról beszél. Ez körülbelül fél liter nyál / nap. Az alsó nyálmirigy termel a nyál legnagyobb részét.

A nyálmirigyekben termelt nyál nagy része a keverékben lévő vízből áll (99,5%). Ez a víz úgynevezett mucinokat, fehérjéket, emésztő enzimeket, ellenanyagokat és ásványi anyagokat tartalmaz. A mucinek nyálkahártya alakjában adják a submandibularis mirigy nyálát. Megvédik a szájüreg nyálkahártyáit a kémiai és mechanikai hatásoktól. Ezenkívül biztosítják a nyál viszkozitását, és a chimit síkosabbá teszik, hogy könnyebben bejuthasson a nyelőcsőbe a gyomorba.

A submandibularis mirigyben képződött ptyalin, más néven alfa-amiláz, emésztő enzim, amely felelős a szénhidrátok előmegállapításáért. A csíra emésztése a szájban kezdõdik a nyálban lévõ alfa-amiláz miatt. A benne lévő anyagok, például immunoglobulinok, laktoferrin vagy lizozim miatt a nyál antibakteriális hatással is rendelkezik. Ezenkívül a nyálmirigyekben keletkező nyál nélkül nyelés, beszéd és ízlés egyáltalán nem lenne lehetséges. Az illatot a nyál is befolyásolja.

Itt megtalálja gyógyszereit

betegségek

Ha túl sok nyál termelődik a nyálmirigyben, akkor a túlérültségről beszélünk. Fiziológiai szempontból ezt megteheti az ízlelőbimbók, a szaglási idegek, a gyomor- és bélideg vagy a látóideg irritálása révén. A nyálmirigyek és a szájüreg betegségei, valamint a mérgezés azonban fokozott nyálképződést eredményezhetnek.

A túl kevés nyál okozta szájszárazság gyakran időskorban jelentkezik. A sugárterápia vagy bizonyos betegségek, például Sjögren-szindróma szájszárazságot (xerostomia) is okozhatnak. A Sjogren-szindróma egy autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer többek között megtámadja a nyálmirigyeket. Az összes Sjogren-beteg szinte 100% -a szenved a szájszárazságtól.

Ha a nyálmirigy duzzadt és fájdalmas, általában gyulladás lép fel. A parotid mirigyet leggyakrabban a gyulladás befolyásolja, de a submandibularis mirigy is meggyulladhat. Az alsó állkapocs-nyálmirigy gyulladásának leggyakoribb oka baktériumokkal, például sztafilokokkuszokkal vagy sztreptokokkusokkal járó fertőzések. A baktériumok a csatornákon keresztül vándorolnak a mirigy belsejébe, és ott védekező reakciót váltanak ki. Ez ezután gyulladás formájában jelentkezik. A nyálmirigy különösen érzékeny az ilyen gyulladásokra, ha kevés nyáltermelést eredményez. Ezért a nyálmirigy-gyulladás leginkább az idősebb embereket érinti. A rossz szájhigiénia, az alultápláltság vagy a szájnyálkahártya gyulladása szintén elősegíti a nyálmirigyek gyulladását.

A nyálmirigy-gyulladás gyakran a nyálkövekkel kapcsolatos. A submandibularis mirigy a nyálmirigy, ahonnan a legtöbb nyál kő keletkezik. Tíz nyálkőből nyolc alkot itt. Ezek a kövek nagyrészt magnéziumból és kalcium-foszfátból állnak. Két hüvelyk magasra is felnőhetnek. Nyálkövekkel a nyálmirigy megduzzad. A potenciális fájdalom fokozódik, amikor a nyáltermelés, például rágáskor, növekszik. A nyálmirigyek nyálkövek által okozott gyulladása tályogot okozhat. A legrosszabb esetben ez vérmérgezéshez vezet.