Clivuskanten szindróma

Az úgynevezett Clivuskanten szindróma az agytörzs vízszintes elmozdulása miatt a felső terület egyik fő klinikai jellemzőjét írja le. Az oculomotoros ideget károsítja a tentorium résében megnövekedett nyomás. Ennek okai a szubduralis hematomák agyvérzés vagy fej trauma után.

Mi a Clivuskanten szindróma?

A Clivuskanten szindróma okai a traumás agyi sérülések és daganatok. A traumás agyi sérülés általában a külső erők által okozott agyi sérülések miatt fordul elő. Ez gyakran agyi vérzésekhez vezet, amelyeket viszont a Clivuskanten szindróma okainak kell tekinteni.
© GraphicsRF - stock.adobe.com

A Clivuskanten szindróma az agykárosodás fő tünete, amely a szubduralális hematómák által okozott nyomás gyorsan növekvő intrakraniális növekedése eredményeként jelentkezik. Ennek okai a különféle fej trauma vagy agyvérzések, amelyek előfordulhatnak például daganatokban. Az úgynevezett oculomotoros ideget oldalirányban nyomja meg a gyrus hippocampi a Blumenbachii Clivus-ra, amely a sella turcica-on található.

Ez a fokális szemmobil irritációjához vezet, amely egy rövid ideig tartó irritációs miozisban és a pupillák homolaterális szűkülésében nyilvánul meg. A későbbi szakaszban oculomotoros bénulás jelentkezik, amelyet a pupillák abszolút merevsége és egyoldalú mydriózis kísér. Végül az összes külső oculomotor ág teljesen meghibásodik. Ezt a klinikai képet teljes oculomotor bénulásnak hívják.

okoz

A Clivuskanten szindróma okai a traumás agyi sérülések és daganatok. A traumás agyi sérülés általában a külső erők által okozott agyi sérülések miatt fordul elő. Ez gyakran agyi vérzésekhez vezet, amelyeket viszont a Clivuskanten szindróma okainak kell tekinteni. A daganatok kiválthatják ezt a klinikai képet.

Elsősorban rosszindulatú daganatok vannak a központi idegrendszerben elhelyezkedő neuroektodermális szövetben. Az összes többi úgynevezett intrakraniális daganatot, mint például a meningioma, csak a clivus él szindróma másodlagos okának tekintik. Gyors növekedésük miatt ugyanakkor azon agydaganatok csoportjába is tartoznak, amelyek legalábbis kiválthatják a klinikai képet, mivel jelentősen megváltoztatják az agy szerkezetét.

A fő ok azonban az oculomotor ideg, az úgynevezett harmadik koponya ideg károsodása. Ennek az idegnek számos külső szemizma van, amelyek a sérülés mértékétől függően komplex módon károsíthatják működésüket. A szem mozgása és az észlelés ebben az esetben jelentősen csökkent. Itt a Clivuskanten szindróma okát külső vagy belső oculomotor parézisnek hívják.

Tünetek, betegségek és tünetek

Clivuskanten szindróma esetén az agytörés a koponyaüregben megnövekedett nyomás miatt összetörik. Ezt kiválthatják például agydaganatok vagy epidurális hematómák. Ilyen módon az agyszár lefelé van nyomva a koponyacsontok felé úgy, hogy az úgynevezett oculomotoros ideg holisztikusan is nyomódjon a clivus él csontszerkezetéhez.

Az első tünet egy ipsilaterális pupilla-tágulás, amely az érintett ideg feszültségének és irritációjának következtében lép fel az úgynevezett tentorium résen. Később az oculomotor bénulás lép fel, amelyet kitágult és könnyű merev pupilla kíséri. A betegség későbbi stádiumában teljes oculomotoros bénulás lép fel, és az ellenoldali pupilla további tágulása következik be. Ennek oka az agyszár elmozdulása, amely most közvetlenül a szekció szélén található.

Diagnózis és természetesen

Különféle orvosi lehetőségek használhatók a Clivuskanten-szindróma diagnosztizálására. A klinikai kép különféle tünetekben és formákban nyilvánul meg. Ezért elengedhetetlen, hogy a Clivuskanten-szindrómát jelző gyanús tünetek neurológiai szempontból megfelelően tisztuljanak.

Ez magában foglalja például egy alapos strabológiai vizsgálatot, amelyet egy megállapítás követ. Ha a beteg állapota megengedi, ezt az első tünetek megjelenése után azonnal meg kell tenni. A diagnózis felállításához a kezelõ orvos elkészíti a mozgások elemzését és bonyolult eljárásokat hajt végre a kanyarodási szögek különbözõ szempontból történõ mérésére.

Ez arra is szolgál, hogy igazolja a szemizmok bármilyen kombinált bénulását. A tanulók motoros képességeit szintén kiértékeljük. Clivuskanten szindróma esetén olyan kísérő tünetek, mint fejfájás és nyaki fájdalom, valamint különféle ataxia is előfordulhatnak.

Mikor kell orvoshoz menni?

Sajnos a Clivuskanten szindróma tünetei nem különösebben egyértelmûek, tehát a szindróma késõn vagy csak véletlenül ismeri fel. Általános szabály, hogy mindig orvoshoz kell fordulni, ha súlyos és elhúzódó fejfájás merül fel, amelyet nem lehet tulajdonítani egy adott oknak.

A test bizonyos területein a bénulás a Clivuskanten szindrómára utalhat, és azt is meg kell vizsgálni, ha hosszabb ideig előfordul. Ezenkívül a hirtelen szem kellemetlensége jelezheti a betegséget, ezért tanácsos orvos általi vizsgálat.

Az első diagnózist általában háziorvos végzi. Ezután részletes vizsgálatot végeznek MRI vagy röntgen segítségével. A nyaki fájdalom a Clivuskanten szindrómára utalhat, és erről be kell számolni az orvosnak. A további kezelés műtéti beavatkozással történik. A szemproblémákat szemész kezelheti. Általános szabály, hogy a betegség pozitív előrehaladással jár.

A környéken lévő orvosok és terapeuták

szövődmények

A Clivuskanten szindróma miatt a beteg vérzik az agyban és fej trauma. Sok esetben a megnövekedett nyomás fejfájáshoz és szédüléshez vezet. A beteg tanulói nyilvánvaló ok nélkül tágulnak. Ha a betegség erőteljesen előrehalad, a tanulók végül teljesen megbénulnak.

A legtöbb esetben az érintett személy rosszindulatú daganatok kialakulásától szenved, amelyeket csak nehézségekkel és szövődményekkel lehet kezelni. Ha a Clivuskanten szindrómát nem tumor okozta, hanem keringési rendellenességek, általában nincs szövődmény. Itt történhet egy műtéti beavatkozás is, amelyben a betegséget kezelik.

A Clivuskanten-szindróma a legtöbb beteg esetében a fej rögeszmés viselkedéséhez vezet. Ez a testtartás ösztönözheti a nyaki fájdalmat és súlyosan befolyásolhatja az ember életét. Az állandó fejfájás csökkenti az életminőséget. A szemizmok betegsége prizmaüvegekkel kezelhető, és nem vezet további komplikációkhoz. Ennek eredményeként a látás általában ismét megerősödik.

Kezelés és terápia

Mivel a Clivuskanten szindróma idegrendszeri rendellenesség, az okát mindig a neurológiai szakembernek kell tisztáznia. Alapvetően ennek a klinikai képnek és következményeinek a prognózisa meglehetősen gyenge, mivel általában súlyos trauma, aneurizma vagy rosszindulatú daganatok okozza. A regenerációs szakaszban gyakran fordul elő hibás beidegződés, ami a betegség kedvezőtlen lefolyásához is vezet.

Ha a Clivuskanten szindróma oka a vérkeringés általános rendellenességeiben rejlik, akkor a gyógyulás javulásának esélye várható. Ebben az esetben azonban a helyzetnek egy éven belül pozitív változásnak kell lennie, különben úgynevezett goromba műveletre lehet számítani. Ez lehetővé teszi a beteg számára, hogy a binokuláris látásmezőt visszatérjen az úgynevezett primer helyzetbe.

Ez tartósan megakadályozza a fej elmozdulását vagy kényszerítését. A rendelkezésre álló eredmények végül információkat szolgáltatnak arról, hogy az érintett szemizmakat először kezelni kell-e. Ha a parézis csak kissé kifejezett, úgynevezett prizmás lencséket lehet használni. Ezek elősegítik a látás javítását és a beteg tanulók mobilitásának egyensúlyát.

Outlook és előrejelzés

Rendszerint a Clivuskanten szindróma további lefolyása viszonylag erősen függ a tünetek súlyosságától és a betegség okától. Általános előrejelzés nem lehetséges.

A tüneteket azonban csak közvetlen kezeléssel lehet enyhíteni. Kezelés nélkül a bénulást a szindróma miatt nem lehet megállítani. Tumorok esetén a prognózis viszonylag gyenge, mivel a tünetek már nem enyhíthetők.

Ha a Clivuskanten szindróma csak keringési rendellenesség következtében jelentkezik, ez sok esetben gyógyítható vagy legalábbis enyhíthető. Előfordulhat, hogy a betegek műtétéhez szükség van a fonalak kijavítására. A fej kényszer testtartása szintén jelentősen enyhíthető ezzel az eljárással. A Clivuskanten szindróma enyhe eseteiben prizmalencsék enyhítik a tüneteket.

A szövődmények elkerülése érdekében orvosnak kell konzultálni a betegség első jeleinél. A korai diagnózis mindig pozitív hatással van a betegség lefolyására. A tünetek súlyosbodásának elkerülése érdekében az érintett személynek mindig meg kell védenie a fejét a sérülésektől.

megelőzés

Nincs közvetlen orvosi intézkedés a Clivuskanten szindróma megelőzésére. Ebből kifolyólag a legkisebb zavar és a látással kapcsolatos gyanús tünetek esetén feltétlenül konzultáljon szakemberrel.

Mivel az okok nagyon változatosak, alapos vizsgálatot kell végezni, különösen neurológiai szempontból. Erre azért is szükség van, mert a Clivuskanten-szindróma általában olyan súlyos okokon alapul, mint például daganatok vagy vérzés, amelyek kezelés nélkül a beteg halálát eredményezhetik.

Ha a clivus él szindróma agyvérzés, kiterjedt és nem működőképes agydaganat, aneurizma vagy traumás agyi sérülés következtében alakul ki, elengedhetetlen az akut kezelés utáni nyomon követés vagy a túlélés.

Utógondozás

A Clivuskanten szindróma kiváltói általában kezelést és felügyeletet igényelnek. Az oculomotorideg károsodásának következményei még ennél is inkább érvényesek. A helyzet még rosszabbá tétele érdekében a Clivuskanten-szindróma tüneteit gyakran félreértelmezik, vagy nem ismeri fel őket elég korán.

Ha súlyos fejfájás jelentkezik az agyvérzés vagy daganatok heveny kezelése után és hosszú ideig fennáll, akkor ez clivus él szindróma lehet. Ugyanez vonatkozik a bénulás, szédülés vagy hirtelen látási problémák előfordulására. A tünetek súlyossága és az őket kiváltó betegség miatt ésszerű a betegeknek heveny kezelés után rendszeres utóvizsgálatra menni. A Clivuskanten-szindróma időben történő diagnosztizálásának esélye nagyobb.

Az utókezelést a háziorvos, valamint a szemész, a neurológus vagy a korábbi sebész végezheti a klinikai kontextusban. Ha a keringési rendellenességek okozzák, a Clivuskanten szindróma viszonylag jól kezelhető. Ha viszont kiterjedt és nem működőképes agydaganat, traumás agyi sérülés vagy aneurizma fordul elő, akkor a beteg kilátása rossz. Itt csak a tünetekkel járó segítséget lehet biztosítani a Clivuskanten-szindróma által kiváltott tünetek utánkövetéseként.

Ezt megteheted magad is

Clivuskanten szindróma esetén az érintett személynek meg kell védenie a testét és különösen a fejét a rángatózó mozgásoktól vagy más külső behatásoktól. A fejbe esés vagy ütés súlyosbítja a tüneteket, ezért biztosítani kell a fej megfelelő védelmét.

A rezgések elkerülése érdekében a gyógyulási folyamat során teljes mértékben kerülni kell az ugrást, a futást vagy a ugrálást. A lassú és állandó mozgások hasznosak. A fej testtartását rendszeresen ellenõrizni kell, és a fej feszültségét a lehetõ legkisebbre kell csökkenteni. A nap folyamán akkor hasznos a gyógyulás, ha egy idő után lefekszik a fejet, vagy ha az érintett személy szünetek alatt lefekszik, ha lehetséges.

Ez nyomást gyakorol a fejhez kapcsolt izmokra, inakra és idegekre. Ezenkívül a fej kevésbé mozog a nyugalmi szakaszban.A rossz közérzet és szédülés első jeleinél az érintett személynek enyhe testtartást kell alkalmaznia, amíg a tünetek enyhülnek.

Kerékpár, motorkerékpár vagy autó vezetésekor fontos a lassított vezetési stílus figyelembevétele. A fejet ne tegye ki felesleges ütéseknek, ezért kerülni kell a dudorokon vagy lyukakon történő vezetést. Az agyi aktivitás csökkentése érdekében szintén kerülni kell a fárasztó kognitív feladatokat vagy az intenzív számítógépes munkát.