Hallás útja

A Hallás útja kifejezetten szomatoszenzitív szálakból áll, amelyek a Corti szervéből kapott impulzusokat továbbítják az agy elsődleges és másodlagos hallókéregébe. A hallási út első pillanatai a hallásérzék szenzoros sejtjei, amelyek a hangot elektromos impulzusokká alakítják. A halláskárosodás oka lehet a hallhatóságokat érintő vezetõképesség csökkentése.

Mi a hallási út?

A Corti orgona képezi a hallásérzet székhelyét. Az emberi belső fül cochleájában található szerv a receptorok komplex rendszerének felel meg, támogatja a sejteket és az idegrostokat. A szakember számára a szomatoszenzitív szálakat hallókészülékként ismerték az orvosok. A belső fülben lévő Corti szervétől az agy elsődleges és másodlagos hallókéregéhez vezetnek.

A hallásos benyomásokat itt rögzítik, és több neuronon keresztül kapcsolódnak. A hallási út első neuronja a spirál ganglion cochleában található. Központi folyamatainak célja a medulla oblongata cochleáris sejtmagjai. Az ötödik neuron az elsõdleges hallókéreg felé irányul a temporális lebeny keresztirányú temporális girri-jében, és így eléri az hallóképet.

A központi hallás az audio sávokban zajlik. Ez tisztán neuronális hallás, más néven hallás-észlelés. Gyakran a közvetlen részt megkülönböztetik a hallási út második neuronjának közvetett részétől. A növekvő (afferens) idegvonalakon kívül a hallási útvonal csökkenő (efferens) idegvonalakat is tartalmaz aktív magterületekkel, az úgynevezett hallómagokkal. A központi szerkezet a belső fül szenzoros sejtjeivel kezdődik.

Anatómia és felépítés

A hallóút első neuronja a spirale cochleae ganglionban lévő bipoláris idegsejtnek felel meg, amelynek központi folyamata a medulla oblongata cochleáris magjára vetül ki.

Ezen a ponton az érzékszervi benyomások a második neuronra váltanak, amelynek közvetlen része a hátsó cochleáris magból, függetlenül halad át a felső olajbogyó-komplexen és az oldalsó lemniscuson az ellenkező oldalon, annak érdekében, hogy behatoljon az alacsonyabbik colliculusba és átválthasson a harmadik neuronra. Ezen a ponton a hallási út indirekt része az elülső cochleáris magból az ellenkező oldalra fut, és olyan összekapcsolásokat tartalmaz, mint például a felső olajmag és a trapezoid nucleus corporis. Ez az indirekt rész a corpus trapezoideum néven ismert.

A harmadik neuronban a laterális lemniscus formájában lévõ hallószálak az inferior colliculus felé vezetnek, és részben kapcsolódnak a negyedik neuronhoz. Az alacsonyabb szintű colliculusból a rostok az inferior colliculus brachiumon keresztül jutnak el a medicic geniculate testbe, és az ötödik idegsejtre nyúlnak ki. A hallási út szálai ezen a ponton sublentrikusan futnak, és áthaladnak a belső kapszulán. Az ötödik neuron bejut az elsődleges hallókéregbe.

Funkció és feladatok

A hallórendszer részeként a hallásút az egyik érzékszervi rendszer, és szerepet játszik a hallásérzetben. A szárazföldi lényekben, például az emberekben, a levegőben átjutó hang a hallás során átjut a folyadékkal töltött belső fülbe. A hanghullámok mechanikus energiáját a belső hajcellák mechanikus-elektromos jelátvitel útján elektromos energiává alakítják át. A hallóideg axonjaiban ez az energia akciópotenciál formájában jut el az agyba.

Emberekben és más emlősökben a hallási út végül a belső fül szenzoros sejtjeivel kezdődik, amelyek glutamáterg szinapsziseket használnak az egyes idegsejtek gerjesztésére a spirális ganglion sejttesteivel. A gerjesztett idegsejtek a hallóideghez tartoznak, amely a rostrendszereket a medulla oblongata csigamagjaihoz vezet. A felső olajbogyó-komplexben kiértékeljük a két fül közötti áthaladási idő és intenzitásbeli különbségeket annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a hangforrások irányát. A hallószálak oldalsó keresztezése és oldalsó csatlakozása lehetővé teszi az irányított hallást. Az egyes fülek hiányos észlelt információi az oldalcsatlakozóknak köszönhetően is kitölthetők.

Az audio sáv fontos szerepet játszik, különösen a központi hallásban. Az idegi hallásnak ez a formája két szakaszból áll: a tudattalan szintű feldolgozás, majd a tudatos észlelés. A központi hallás mint öntudatlan feldolgozás állandó folyamat, amely alvás közben is zajlik. Ezzel szemben a tudatos észlelés az ébrenléti állapotra korlátozódik. A központi hallás fontosságát a perifériás halláshoz képest csak nemrégiben ismerték fel az emberek számára.

Itt megtalálja gyógyszereit

betegségek

A hallásfeldolgozás életkori-fiziológiai hiányát hosszú ideig a hallás általános károsodásával azonosították. Időközben a gyógyászat felismerte, hogy az öregedéssel kapcsolatos halláscsökkenés nemcsak a belső fül hajsejt-károsodásának, hanem a központi idegrendszeri hallásfeldolgozás változásainak is oka.

A központi halláscsökkenés például az Alzheimer-kór következménye lehet, amely a hallott helytelen értékeléséhez vezet. Ez a jelenség nemcsak az életélettani demencia összefüggésében fordul elő, hanem gyulladásokkal vagy stroke-okkal is összefüggésben lehet. Az idegvezetéssel kapcsolatos hallásvesztés a hallóideg növekedésével is előfordul. A belső fül hallószervein keresztüli hangvezetés az ilyen növekedésekben megfelelően működik. A helyfoglalás azonban az idegeket tömörítheti a hallási útvonalon úgy, hogy az elektromos potenciál már nem érheti el megfelelően az agyat. Az ilyen típusú halláskárosodást idegi hallásvesztésnek is nevezik.

A bonyolult hangszekvenciákat, például a nyelvet, csak részben ismeri fel ennek következménye. A neurális halláscsökkenéses betegek hallják, hogy valamit mondanak, de nem tudják megérteni, mit mondnak. A belső fül betegségei, a hallóideg bevonásával, szintén akadályozzák az impulzusok idegi átvitelét. Az eredmény érzékelő halláscsökkenés, amely a hallási útvonalak károsodásához vezethet. Ezek a kölcsönös kapcsolatok a szokásos hallásérzékelés mellett is okozhatnak olyan hallásbeli benyomást, amely a hallási útvonal idegi rendellenességeivel kapcsolatos.