érzelmek

érzelmek az emberek egyik legfontosabb hajtóereje. A logikus gondolkodás helyett az olyan érzelmek, mint a gyűlölet, megvetés, harag, irigység, valamint a szánalom, az öröm, a túlélés és az empátia, közvetett vagy közvetlen reagálásra késztenek bennünket, és így jelentős mértékben meghatározzák társadalmi viselkedésünket és társadalmi együttélésünket. Az érzelmek megjelenésével gyakran bizonyos impulzusokat tapasztalunk, amelyek befolyásolják cselekedeteinket, megváltoztatják kognitív felfogásunkat, sőt egészségi állapotunkat is befolyásolják - pozitív és negatív értelemben is.

Mik az érzelmek?

Az érzelem meghatározza a belső érzést, amely kellemetlen vagy kellemes természetű lehet az érző személy számára. Ezt kiválthatja egy észlelés tudatos vagy tudattalan tapasztalata.

Ez a pszichológiai izgalom olyan érzelmekben fejezhető ki, mint a félelem, szomorúság, gyász vagy öröm, magabiztosság és szerelem, és ezáltal sokféle hatást válthat ki: Az érzelem a mozgásban lévő különböző élettani reakciók komplex felépítését eredményezi, amelyek mind belső, mind külső reakciókat tartalmaznak. tud. Az érzelmeknek olyan fizikai hatása lehet, amely közvetlenül felismerhető az emberi testre. Például az izgalmi állapotok, például a félelem vagy a szeretet a vérnyomás emelkedéséhez vezethetnek, növelhetik a pulzusszámot és befolyásolhatják a test izzadságát. Ezenkívül az érzelem stimulálja a kognitív folyamatokat, például egy memóriát vagy egy helyzet értelmezését.

Az érzés és a megismerés kombinációja az érző embert specifikus reaktív viselkedéshez vezet, amely külsőleg látható impulzusokban tükröződik, mint például nevetés, sírás vagy sikítás.

Funkció és feladat

Az érzelmek sok szempontból fontosak az emberek számára: nemcsak befolyásolják a kognitív felfogásunkat, hanem segítenek a döntések meghozatalában is, és ezért cselekvésünk és társadalmi viselkedésünk döntő kezdeményezői. Különbséget lehet tenni a fellépést irányító és az informatív érzelmek között. Az informatív érzelmek tájékoztatják az érző embert a környezetének változásairól, és ezért segítenek mérlegelni a tervezett esemény esélyeit, potenciálját és kockázatait. Az érző ember tehát már előre figyelmen kívül hagyhatja döntésének lehetséges következményeit, és ennek megfelelően járhat el.

A fellépést irányító információk viszont általában olyan impulzust adnak, amely azonnali reakcióhoz vezet egy eseményre vagy körülményre.

Egy olyan érzelem, mint például a félelem, amely fenyegetés összefüggésében merül fel, arra késztetheti az érző személyt, hogy meneküljön. Az érzelem határozott lendületet ad neki, hogy megvédje magát. Az az undor, amely például egy nem ehető tárgyra néz ki, kiválthatja az arra való ösztönzést, hogy kiölelje vagy eldobja, és így megelőző jellegű.

Így az érzelmek megvédik az embereket a súlyos cselekedetektől, és irányíthatják őket másokkal szembeni viselkedésükhöz. Például egy olyan érzelem, mint a szánalom, empatikus reakciót válthat ki a polgárral szemben, míg a megvetés vagy akár a gyűlölet ellenkező hatást válthat ki.

Itt megtalálja gyógyszereit

Betegségek és betegségek

A modern orvostudomány már több tanulmányban kimutatta, hogy az érzelmek jelentős hatással lehetnek az emberi egészségre. A pozitív érzések általában jóindulatúak a testünkre - rugalmasabbá teszik és támogatják a gyógyulási folyamatokat. Ugyanakkor a negatív érzelmek, amelyeket az érintett személy kellemetlennek lát, előnyben részesíthetik a betegségek megjelenését, sőt maguk is lehetnek betegség okozó tényezői.

A test immunrendszerét elsősorban a negatív érzések, például félelem, gyász vagy harag hatása befolyásolja - általában mindenféle fertőző betegség következménye.

Ez a tény az idegrendszer, a hormonális és az immunrendszer szoros kapcsolatának köszönhető. Az idegrendszerünk kontroll központja az agy. Olyan érzelmeket generálnak itt, mint a szomorúság, a kétségbeesés, a szeretet és az öröm; Ioncsatornák milliói továbbítják a különféle messenger anyagokat. Ezért a hormonok nagy része az agyban szabadul fel - erősen függ az itt felmerülő érzelmektől.

Az idegrendszer és az endokrin rendszer által termelt érzelmi szerkezet most befolyásolja az immunrendszert. Itt a fehérvérsejtek, ellenanyagok és T-limfociták arra törekednek, hogy megóvják az emberi testet mindenféle patogén betolakolóktól és kártevőktől, például vírusoktól, baktériumoktól és rákos sejtektől. Ha negatív és depressziós érzelmek dominálnak a hormonális és az idegrendszerben, akkor az immunrendszer szintén ennek megfelelően állítja elő termelését - csökken a vér T-limfocita szintje, az ellenanyagok aktivitása a hátsó égőn működik.

Ez magyarázza, hogy különösen az özvegy vagy depressziós ember miért szenved fertőző betegségektől gyakrabban, mint mások. Különösen gyakran érinti azokat a hallgatókat vagy szakembereket, akikre nagy nyomás nehezedik a fellépésre, vagy akik vizsgát készülnek készíteni. A kudarc félelme általában nem csak nyugtalan alváshoz, hanem az immunrendszert támadja meg - az érintett személyek gyakran panaszkodnak olyan fertőzésekre, mint például herpesz vagy orrfolyás.

Hasonló hatás tapasztalható olyan csoportokban, akik vészhelyzetben vannak vészhelyzetben, és erős tehetetlenségüket vagy érzelmi túlterheltséget éreznek. Sok esetben ezek olyan emberek, akik például hosszabb ideig ellátnak egy beteg családtagot, vagy szeretteiket kísérnek utolsó utazásuk során. Ezeknek az embereknek általában alacsonyabb az immunértékük, és ennek eredményeként fokozott hajlamuk van a fertőző betegségekre. Ugyanez vonatkozik azokra az emberekre, akik más pszichológiai stressztől szenvednek, például pénzügyi aggályoktól, vagy gyász vagy gyász állapotban vannak.

Azok a betegek, akiknél depressziót diagnosztizáltak, gyakran a kortizol stresszhormon szabályozásában szenvednek - ez a körülmény gátolja az immunsejteket, és ezért ritkán olyan betegségek oka, amelyek az immunrendszer rossz működését jelzik.