Gondol

Val vel Gondol Ez a kifejezés az agyban zajló folyamatok leírására szolgál, amelyek olyan ismeretekhez vezetnek, amelyekből a különböző tevékenységek származnak. A gondolkodás a problémák megoldására szolgál, ötletekből, emlékekből és logikai következtetésekből áll.

Mi a gondolkodás?

Az emberi gondolkodás népszerű kutatási terület a pszichológiában, a filozófiában, a biológiában és az anatómiában. Az emberek évezredeken át gondolkodtak a gondolkodásról és annak működéséről. Ebben az összefüggésben a memória-képzés, a tanulás és az elfelejtés játszik nagy szerepet.

Mi történik az agyban, amikor a gondolkodás még nem történt meg részletesen. A gondolkodási folyamatok túlságosan bonyolultak ahhoz, hogy rögzített kategóriákba lehessen osztani. A gondolkodás gyakran logikus, de az intuíció is irányítja. A gondolkodási folyamat tisztán spirituális folyamat, amely mások számára láthatatlan. A gondolkodás visszahozza az emlékeket és erős érzelmeket generálhat. A gondolkodás az ismeretek megszerzéséhez vezet, és segít a problémák megoldásában különféle helyzetekben.

A belső foglalkozást az agy irányítja, és egymillió idegsejt egymillió kölcsönhatásának eredménye. A kémiai és az elektromos folyamatokat a gondolkodási folyamat aktiválja. A tanulás és a tapasztalat erősítheti a gondolatmenethez szükséges idegsejtek közötti kapcsolatot, és az egész idegi hálózat erőteljes elágazásához vezethet.

Funkció és feladat

Az emberek hosszú távra vagy rövid távon gondolkodhatnak, mások szisztematikusan gondolkodnak, mások teljesen új irányokba gondolkodnak. Az agy sokoldalú és rendkívül izgalmas kutatási objektum. A gondolkodás magában foglalja a memóriát, a nyelvet, a motivációt és az intelligenciát. Az agy megváltozik az élet során.

Az elmúlt néhány évtizedben a tudósok hatalmas mennyiségű tudást gyűjtöttek az emberi agy működéséről. Így sikerült létrehozniuk a mesterséges intelligenciát. De még a robotok sem a teljesítmény szempontjából közelítik meg az emberi agy képességeit.

Az ember az intelligenciát akkor használja, amikor nem tudja, mit kell tennie. Az intelligencia olyan területeken épül fel, mint a társadalmi, matematikai és érzelmi intelligencia. Az intelligencia nem határozható meg egyértelműen, de mindenki tudja, mi az. A nagyobb agy nem feltétlenül jelenti azt, hogy okosabbak. Ez függ az egyes agyi területek kapcsolatától.

A gondolkodás során aktiválódnak a kognitív építőelemek. Ezek a modulok részben öröklődnek, de a tanulás révén optimalizálhatók. Emlékezetünk nélkül teljesen tehetetlenek lennénk. A tanulási folyamat során az agy új kognitív építőelemeket kap, amelyek szintén módosíthatók. A tanulás az emberi lét egész életen át tartó alapja.

A modulok fejlesztése és módosítása ahhoz vezetett, hogy az emberek fajként olyan sikeresek voltak. A gondolkodás folyamata azonban nem teljesen ésszerű. A gondolkodást számos más tényező befolyásolja. A fő befolyásoló tényező az egyéni intelligencia. Ezt viszont nem az agyban lévő idegsejtek száma határozza meg, hanem a fajta és az egyes idegsejtek kapcsolódási módja.

Az intelligencia bizonyos gondolkodási formák segítségével képezhető ki, és gyakran olyan helyzet spontán érzéséből fejlődik ki, amelyben különleges érzékszervi benyomásokat érzékelnek. Az emberi agy is elvontan gondolkodhat.

A memória megkülönbözteti a fontos információkat az irreleváns információktól, az agy különböző helyein tárolja, és bármikor felhívja őket. Az agy tanulási vagy tárolási képességét csökkenti a stressz. A fizikai mozgás az agyra is hatással van, és támogatja a különböző agyterületek közötti megfelelést.

Itt megtalálja gyógyszereit

Betegségek és betegségek

Az agy teljesítményét csökkenthetik a balesetek, daganatok és a szerv gyulladásos betegségei. A beteg reakciója gyakran rendellenességeket mutat. Például, nem részlegesen beszél, vagy motoros rendellenességeket mutat.

Az agy súlyos sérülése esetén az ember alig életképes, és részben életben tartja a mesterséges lélegeztetés által. A stroke a betegség által kiváltott agykárosodás tipikus példája. A súlyosságtól függően különböző számú agysejt gyakran visszafordíthatatlanul elpusztul. Mentális rendellenességek esetén csak a különböző építőelemek és modulok működési zavara van, amelyek gyakran helyreállíthatók.

Gondolkodásunk befolyásolhatja a pszichét, valamint a sejteket és a szerveket, és ezáltal elősegítheti egyes betegségek kialakulását. Nem hiába, az orvosok és a terapeuták a gondolatok hatalmáról beszélnek, amely hatalmas, de nem képes minden betegséget meggyógyítani.

Nem kétséges, hogy a gondolkodás hatalmas szerepet játszik az életünk alakításában. Mert amint az agy elektromos parancsot ad, egy gondolat kezdődik, kémiai reakció alakul ki. A kémiai anyag hatással van a központi idegrendszerre, és megteremti a fizikai készenlétét a cselekvésre.

Az agy egyes moduljainak diszfunkciója különféle módon nyilvánul meg. Vannak olyan emberek, akiknek magas intelligenciájuk és kognitív képességeik vannak, de hiányzik a társadalmi interakció készsége. Neurózis vagy rögeszmés-kényszeres rendellenesség esetén egyes modulokat túlságosan stimulálnak, más pszichológiai korlátozások esetén bizonyos területek teljesen tétlen. Ebben az összefüggésben a tudatalatti fontos szerepet játszik, és ma is használják a mentális rendellenességek kezelésére.

Az agy képzésével javíthatók a gondolati folyamatok, a memória teljesítménye, a gondolkodás sebessége és a koncentráció. A logikai gondolkodást szintén lehet kiképzni. Az edzés megóvja a mentális károsodástól és minimalizálja a demencia kockázatát.