Mint Alfa-linolénsav háromféle telítetlen zsírsavnak nevezik. Az omega-3 zsírsavak csoportjába tartozik.
Mi az alfa-linolénsav?
Alfa-linolénsav (ALA) vagy Linolénsav egy omega-3 zsírsav (n-3 zsírsav), amely egyike a hármas telítetlen zsírsavaknak. Ezek hosszú láncú zsírsavak, amelyek több kettős kötést tartalmaznak. A harmadik szénatomon kötés van jelen.
Az omega-3 zsírsavak legfontosabb képviselői az alfa-linolénsav, a dokozahexaénsav (DHA) és az eikozapentaénsav (EPA). Az alfa-linolénsav nélkülözhetetlen. Ez azt jelenti, hogy a test nem tudja előállítani ezt az alapvető anyagot. Ezért azt az étrenddel együtt kell bevenni. A linolénsav kémiai képlete C18H30O2. Szobahőmérsékleten színtelen, olajos folyadékot képez.
Funkció, hatás és feladatok
Az emberi testben az alfa-linolénsav eikozapentaénsavat eredményez, amely kiindulási anyag az eikozanoidok előállításához.
Ezek viszont számos fontos testfunkció szempontjából fontosak, mint például a pulzusszám, a vérnyomás és az izmok. Megelőzik a szívproblémákat is. A linolénsavat átalakítja egy delta-6 deszaturáz enzim. Ezen enzim nélkül fennáll a bőrbetegségek, például ekcéma kockázata.
A linolénsav a sejtmembrán lipidek részét képezi. A kettős kötések cisz-konfigurációkban törést eredményeznek a molekuláris szerkezetben. A speciális szerkezet rugalmasságot teremt a sejtmembránban, ami azt jelenti, hogy rugalmas és rugalmas. Ez fontos a tápanyagok optimális ellátása és a hulladéktermékek eltávolítása szempontjából. Ha a transz-zsírsavak vagy a telített zsírsavak aránya túl magas, a sejtmembránok merevül válnak, ezért a tápanyagok és az oxigén megfelelő ellátása már nem lehetséges.
A vörösvértestek (vörösvértestek) számára különösen fontos, hogy a membránok rugalmasak maradjanak. Ily módon az optimális folyékonyság a kisebb erekbe biztosítja a szomszédos szövetek jó oxigénellátását. Ezért a sejtmembránok zsírsavjának sikeres összetétele nagy jelentőséggel bír az egészség szempontjából.
Az alfa-linolénsav fontos szerepet játszik a test gyulladásos folyamataiben és azok leküzdésében. Ezen túlmenően úgy gondolják, hogy az omega-3 zsírsav hatékony a szívkoszorúér betegség kezelésében. Tehát közvetlen hatással van a koleszterin anyagcserére. Ezenkívül a linolénsav szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában. Gyulladáscsökkentő hatásuk a cRP (c-reaktív protein) és a TNF (tumor nekrózis faktor) gyulladási paramétereinek csökkentésével jön létre. Ez viszont pozitív hatással van a gyulladásos reumás betegségekre.
A legfrissebb tudományos eredmények szerint az alfa-linolénsav elősegíti a csont anyagcserét és csökkenti a csontvesztést idős korban.
Oktatás, előfordulás, tulajdonságok és optimális értékek
Az alfa-linolénsavat az emberi test nem képes előállítani. Az ipar azonban szintetikusan előállíthatja. A lenmag olaj a termelés legfontosabb alapanyaga.
Az értékes linolénsav főként növényi olajokban található meg. Ide tartoznak az 50% tartalmú lenmagolaj, szójababolaj, repceolaj, dióolaj, szőlőmagolaj, chiaolaj, napraforgóolaj és kenderolaj. Az omega-3 zsírsav gazdag zöld zöldségekben is, mint például kelbimbó, spenót és kelkáposzta. Egyéb linolénsavat tartalmazó ételek a zsír, a lenmag, a búzacsíra, a vadon termő bogyók és a különféle vadon élő gyógynövények.
Az alfa-linolénsav szükséglete általában növekszik olyan jelentős fizikai stressz eredményeként, mint például a sportesemények. A DGE (Német Táplálkozási Társaság) az alfa-linolénsav fokozott fogyasztását javasolja. Az alfa-linolénsav és a linolsav ideális aránya 5: 1. Az iparosodott országokban ez az arány általában 8: 1. Az embereknek naponta körülbelül egy gramm alfa-linolénsavra van szükségük. A DGE azt javasolja, hogy a napi bevitt energiamennyiség 0,5 százaléka legyen napi. Ez megfelel a napi átlagos napi 2000 kcal energiafelvételnek.
Ez az összeg azonban az abszolút minimum. Ennélfogva ésszerűbb napi 1,5 gramm linolénsavat fogyasztani. A krónikus betegségben szenvedőknek akár kétszeresére vagy megháromszorozására is szükségük van. A szívroham megelőzése érdekében egyes orvosok heti 6 gramm omega-3 zsírsav-bevitelt javasolnak.
Betegségek és rendellenességek
Az alfa-linolénsav hiány csak ritkán fordul elő. A hiányossági tünetek lehetséges okai a zsíroktól mentes mesterséges táplálkozás vagy állandó zsír emésztési zavarok.
A linolénsav hiány észlelhető olyan rejtek miatt, mint remegés, izomgyengeség, látási problémák, gyenge sebgyógyulás, mélység- és felületi érzékenységi rendellenességek. Ezen túlmenően az érintettek korlátozott mértékben képesek tanulni. A csecsemők és a kisgyermekek szintén szenvedhetnek az alfa-linolénsav hiányában. Ez látási zavarokhoz, idegproblémákhoz és károsodott növekedéshez vezet. 1993 óta a csecsemőknek omega-3 zsírsavakat is kaptak a speciális étrendjükben, így elsősorban nem szenvednek alulellátásuknak.
Az alfa-linolénsav feleslegét szintén egészségtelennek tekintik. Az omega-3 zsírsavak túlzott bevitel növeli a vérzési hajlamot. A lehetséges területeken az immunrendszer és a leukociták (fehérvérsejtek) funkcióinak vesztesége is eshet. Ezért a linolénsav aránya nem haladhatja meg a 3% energiát.
Óvatosan kell eljárni bizonyos gyógyszerek, például antikoagulánsok szedésekor is. Az omega-3 zsírsavak fokozott bevitelének következtében fennáll a hosszabb vérzési idő vagy más egészségre gyakorolt negatív hatás veszélye. Ezenkívül orvosát vagy gyógyszerészét fel kell kérdezni a gyógyszerek és az alfa-linolénsav közötti lehetséges kölcsönhatásokról rendszeres droghasználat esetén.
Az omega-3 zsírsavak, például a linolénsav terápiás hatása a test immunvédelmének csökkentésén alapul. Ez növeli a fertőzések iránti érzékenységet.
.jpg)
