tobozmirigy

A tobozmirigy egy kis endokrin mirigy az agyban, amely főként a cirkadián ritmust, azaz a test alvás-ébresztési ritmust felváltva a melatonin és a szerotonin hormonon keresztül szabályozza. A tobozmirigy óriási jelentőséggel bír, mivel nemcsak sok testfunkciót irányít a napi időtől függően, hanem a hormonális interakció is óriási hatással van a pszichére.

Mi a tobozmirigy?

A tobozmirigy (Glandula pinealis), szintén epiphysise az úgynevezett kicsi, kb. 5-8 mm hosszú és 3 - 5 mm vastag endokrin mirigy, amely megjelenésében kicsi fenyőtobozokra vagy apró fenyőtobozokra emlékeztet. A tobozmirigy közvetlenül az epithalamuson fekszik és az éjszakai sötétben melatonin szintézis útján szabályozza a cirkadián ritmust.

A melatonint a tobozmirigyben szerotoninból szintetizálják a triptofán metabolizmus során, és a vérbe engedik. A fény hatása megállítja a melatonin képződését. A mély alvás szakaszában, amelyet szintén a melatonin irányít, az elülső hipofízis (HVL) alfa-sejtjeit stimulálják a szomatropin növekedési hormon (más néven szomatotropin) felszabadulására.

A melatonin által kontrollált nappali ébresztés nagy hatással van számos szervfunkcióra, beleértve a pubertás szakaszát is, amely túl korán beállhat, ha a cirkadián ritmus zavarodik, a szexuális kora előtt, vagy teljesen késleltetheti vagy akadályozhatja a szexuális érést.

Anatómia és feladatok

A tobozmirigy egy kis endokrin mirigy a diencephalonban, közvetlenül kapcsolódik az epithalamushoz. A tobozmirigy főleg szekréciós sejtekből (pinealocytákból) áll, amelyek sötétben szabadítják fel a melatonin hormont a véráramba, valamint a gliasejtekből, amelyeknek bizonyos támogató funkciója van, és elektromos szigetelést biztosítanak az idegsejtek között.

A melatonin mellett a mirigy neuropeptideket is szabadít fel, amelyek hatásait még mindig nagymértékben még nem fedezték fel. A tobozmirigy 20 évesnél fiatalabb korban megmutatja a meszesedés első jeleit. A gliasejtek szaporodnak és a mirigyszövetek lebontásra kerülnek. Kis ciszták képződnek, amelyekben a kalcium- és magnéziumsók lerakódnak, és kis plakkok képződnek.

Orvosi szempontból a röntgenben látható plakkok agyhomoknak vagy acervulusnak nevezik. Az agyi homok fontosságát még nem vizsgálták meg véglegesen. Mivel a tobozmirigy összehangolja a cirkadián ritmust, többek között a fény gyakorisága szerint, az evolúciónak olyan készüléket kellett létrehoznia, amely tájékoztatja a jelenleg alkalmazott fényviszonyokról.

A tobozmirigy fényjeleket kap először a retinából a látóidegen keresztül a Nucleus suprachiasmaticus a hipotalamuszban és onnan a gerincvelőbe. A további csomópontokon keresztül ismét az agy felé futnak a tobozmirigy felé.

Funkció és feladatok

A hypothalamus szuprachiasmatikus magja mellett, amely a test kronobiológiai folyamatainak elsődleges központja, a tobozmirigy feladata a nappali-éjszakai ritmus szinkronizálása, azaz „finomhangolása”. A szemfény előfordulásától függően adaptálja a genetikailag beprogramozott cirkadián ritmust, amely 24 órával felfelé vagy lefelé változhat, a tényleges nappali és éjszakai körülményekhez.

A melatonin neurotranszmitter széles körű hatással van számos szerv működésére, amelynek aktivitását ennek megfelelően szabályozzuk. Például a vesefunkciót, a pulzusszámot, a vérnyomást, a testhőmérsékletet és sok más szervtevékenységet a neurotranszmitter szabályozza. A melatonin serkenti az FSH (a tüszőket stimuláló hormon) és az LH (luteinizáló hormon) felszabadulását a nőkben.

Mindkét hormon elősegíti a petefészek petesejtérését, míg a férfiakban a petesejtek termelődését és a herék érését elősegítik. A hormontermelés éjszaka eléri a csúcspontját - két és három óra között -, majd gyorsan visszaesik, amint a szembe jut a fény, amikor a zárt szemek érzékelik a fényt és “jelentik” azt a tobozmirigynek.

A mechanizmus vakok számára is működik. A tobozmirigy funkciója a cirkadián ritmus szinkronizátoraként különösen fontos, amikor az időzónák megváltoznak, pl. B. hosszú távú repülésekhez kelet-nyugat vagy nyugat-kelet felé.

Itt megtalálja gyógyszereit

Sleep Alvászavarok kezelésére szolgáló gyógyszerek

Betegségek és betegségek

A pineális mirigyével kapcsolatos betegségek és tünetek befolyásolhatják a mirigy endokrin szöveteit, vagy lehetnek jóindulatú vagy rosszindulatú daganatok, amelyek a mirigy közvetlen közelében vannak, és a fizikai nyomás miatt, amelyet ez a környező területre gyakorol. Gyakorolja a szövetet, okozzon tüneteket.

Az úgynevezett pineális ciszták viszonylag gyakoriak a pineális mirigyével járó daganatok között, amelyek ritkán fordulnak elő. Ezek olyan jóindulatú ciszták, amelyek a tobozmirigyből származnak, és gyakran olyan tünetekkel járnak, mint fejfájás, émelygés, látási zavarok vagy akár az egyensúly károsodása.

A megfelelő méret mellett víz felhalmozódásához vezethetnek az agyban, ami hidrocephalusz kialakulását okozhatja. A fenyőciszták általában gyermekeknél jelentkeznek a korai felnőttkorig, és láthatóvá tehetők a mágneses rezonancia képalkotás során. Egy nagyon ritka daganat, amely közvetlenül a tobozmirigy melatonint termelő sejtjeiből, a parenhimális sejtekből származik, a pineális globlastoma.

Ez egy rosszindulatú daganat, amely korai stádiumban megnövekedett intrakraniális nyomást okoz. Gyakran előfordul, hogy a tobozmirigy daganata csírasejtdaganatok, amelyek szinte mindig jóindukúak nőknél, és rosszindulatúak férfiaknál. Még nem véglegesen vizsgálták, hogy mely kiváltó tényezők felelősek a daganatok kialakulásához.

Az utóbbi években a kutatási projektek utalásokat találtak egy bizonyos genetikai diszpozícióra. Úgy tűnik, hogy a meghatározott génmutációk legalább lehetséges kiváltó tényezők.