megértés

A megértés az a személy képessége, hogy analitikusan gondolkodjon, tudatosan érzékelje és megítélje környezetét. A megértés mindig együtt jár az észvel.

Mi az elme?

Az elme az a személy képessége, hogy analitikusan gondolkodjon, tudatosan érzékelje és megítélje környezetét.

A filozófusok az ősi idők óta küzdenek a megértés témájában. Az ésszerű emberek képesek analitikusan gondolkodni, tisztában vannak a környezetükkel, felmérik és osztályozzák a kapcsolódó folyamatokat, és ésszerű döntéseket hoznak.

Az elme szorosan kapcsolódik az ész fogalmához. Kr. E. Negyedik században Arisztotelész a megértést "a fogalmi és következtetõ gondolkodás képességeként" határozta meg. A modern filozófia Immanuel Kant-tal a megértést úgy határozza meg, mint "a koncepció kialakításának képességét". Orvosi és pszichológiai szempontból az elme egy olyan ember gondolkodóképessége, aki képes intelligenciáját a természetes hajtóerő fölé helyezni. Az analitikus gondolkodás és a megértés képessége révén ismeri a fogalmak és szavak jelentését, és erős képzelettel rendelkezik.

Funkció és feladat

Az elme kifejezés kapcsolódik a homo sapiens kifejezéshez, amely valami olyat jelent, mint "racionális személy". Az elmét gyakran ellentmondják az ész, mert a fejlett gondolkodású emberek általában ésszerűen reagálnak és ésszerű döntéseket hoznak.

A megértés azt jelenti: "megérteni, fogalmakat alkotni, következtetéseket levonni, megítélni és gondolkodni". Az embereknek józan észük van, amikor képesek megérteni az okozati összefüggéseket, logikusan és komplexen gondolkodni. Ennek a folyamatnak az előfeltétele az "ok és a következmény elv" felismerése, a folyamatok logikus megértése és dialektikus végrehajtása.

Az elme többi pillére az intellektus, a rugalmasság és a kreativitás. A megértéssel rendelkező emberek képesek felszívni és megítélni az intellektuális és érzéki tartalmat. Ide tartozik az érv, mint egy magasabb szintű kognitív képesség, amely nem egyetlen kontextus ismeretére, hanem több összefüggésre utal. A logika a konzisztencia tana, ahol a tiszta logika magában foglalja a „fogalom, ítélet és következtetés” tant, míg az alkalmazott logika a „meghatározás, bizonyítás és módszer” tantétele. Van egy reaktiv elme is, amely inger-válasz alapon alapul. Az elme ezen részét nem ellenőrzik tudatosan, hanem célzott választ reagál egy speciális ingerre. A reaktív elme nem az ember önkéntes irányítása alatt áll, aki a tudatosság felett parancsot gyakorol. Az elme azonban nem az ember része, amely egyedül jár, hanem szorosan kapcsolódik a testhez és a lélekhez.

Az emberi viselkedést nem csak az értelem, hanem az érzések is irányítják, mert csak így lehetséges racionális gondolkodás útján komplex döntéseket hozni az intuitív tapasztalaton alapuló tudás alapján.

Az elme és ezzel együtt az oka a frontális lebenyben található. Amikor egy személy ésszerűen gondolkodik egy problémáról, megvilágítja az előnyöket és hátrányokat, és ezen az alapon dönt, akkor a frontalis elülső kérgét használja, amelyet prefrontális kéregnek hívnak.

A frontális kéreg és a limbikus rendszer összekapcsolása megmutatja, hogy az intellektus, az ész és az érzelmek milyen szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A limbikus rendszer felelős az érzelmek ellenőrzéséért. A múltban az agykutatás feltételezte, hogy az emberek mindig ésszerűen hozzák meg döntéseiket a költség és haszon elve alapján, és megpróbálják maguknak maximális profitot elérni. A legfrissebb kutatások azonban azt a következtetést vonják le, hogy a prefrontalis kéregnek az emberi elmére gyakorolt ​​hatása túlbecsült. Most már világos, hogy az emberek érzelmek alapján is hoznak döntéseket, anélkül, hogy a valószínűségekre és az előnyökre gondolnának. Az effektív tevékenységek erős érzelmi állapoton alapulnak, és nem ésszerűen és ésszerűen veszik őket. Ezeket az érzéseken alapuló döntéseket az agy limbikus rendszere hozza meg, amely során a fiziológiai jelek és a helyzet összefüggései összehangolódnak.

A limbikus rendszer központi területe az amygdala. Felismeri az emberek számára hátrányos helyzeteket, például a veszélyekkel összefüggésben, és védi őket a rossz döntésektől. Ebben a helyzetben az emberek gyakran olyan döntéseket hoznak, amelyeket nem a racionális elme irányít, hanem az érzelmek és befolyásolják a cselekedeteket. Az amygdala magában foglalja a jutalmazási rendszert is. A felhalmozódott atommag olyan helyzetben mozgatja magát, amelyet az emberek pozitívnak érzékelnek, míg a szigetkéreg negatívnak tekintett helyzetben fordul elő. Az agy ezen része mindig izgatott, amikor valaki tisztességtelennek és hátrányosnak látja valamit.

Itt megtalálja gyógyszereit

Memory Memória rendellenességek és feledékenység elleni gyógyszerek

Betegségek és betegségek

Számos betegség is társult az elmével. Az analitikus gondolkodás, a fogalmak megfogalmazása, a döntéshozatal és a döntéshozatal képességét leginkább befolyásoló tényezõk a demencia és az Alzheimer-kór, amelyek sok idõsebb korban fordulnak elõ. Az érintett embereknek memóriazavarok vannak, az agyuk már nem képes felszívni, feldolgozni és tárolni az információkat. Ez az agyi betegség nemcsak a memória rendellenességekkel, hanem leginkább a viselkedési rendellenességekkel is társul. A betegek már nem képesek egyedül megbirkózni a fontos, mindennapi feladatokkal, és mások segítségétől függnek. Gyakran ápolási igényekké válnak.

Az elmét befolyásoló egyéb betegségek közé tartozik a depresszió, neurózisok, észlelések és megszállások. Az érintett emberek annyira korlátozottak lehetnek racionális és érzelmi gondolkodásmódban, hogy mindennapi életük jelentősen korlátozott, és az orvosi kezelés feltétlenül szükséges a normál állapot helyreállításához vagy legalábbis a tünetek enyhítéséhez.