A sunitinibet

A sunitinibet egy rákos gyógyszer, és gastrointestinalis stroma daganatokban (GIST), hasnyálmirigy neuroendokrin daganataiban vagy vesesejtes daganatokban alkalmazhatók, amelyeket már nem lehet sebészileg eltávolítani. Sutent® márkanéven forgalmazzák, és a Pfizer gyártja. A sunitinib számos mellékhatást okozhat, ha kölcsönhatásba lép a pajzsmirigyhormonokkal.

Mi a Sunitinib?

A sunitinib egy úgynevezett receptor tirozin-kináz-inhibitor, és olyan rák olyan speciális formáinak kezelésére szolgál, amelyeket már nem lehet műtéten kezelni. A sunitinib hatóanyaga összetett kémiai szerkezetű aromás vázatot tartalmaz. Kémiai molekulaképlete C22H27FN4O2.

A szunitinibet helyettesítő gyógyszerként használják, ha az imatinib-kezelést nem tolerálják. Az imatinib szintén receptor tirozin-kináz-inhibitor. A receptor tirozin-kinázok felelősek a foszfátcsoportok transzferéért a fehérje tirozinmaradványaiba. A megfelelő fehérjéket aktivitása jelentősen befolyásolja. A receptor tirozin-kinázok a teljes jel-kaszkádot közvetítik a sejtben.

Ugyanakkor hatással vannak a sejtek proliferációjára is, azaz H. a sejtek szaporodása révén a sejtek szaporodása révén, mivel receptorokként is szolgálnak a növekedési faktorok számára. Ezek különösen a VEGF, PDGF, c-Kit, FLT, RET vagy CSF növekedési faktorok. A VEGF (vaszkuláris endothelialis növekedési faktor) jelátviteli molekulaként működik, és serkenti az erek képződését (vaszkulogenezis). A növekedési faktor PDGF (Platelet Derived Growth Factor) mitogénként működik (a sejtosztódás serkentője), különösen a kötőszövet sejtjeinél. Különösen a c-kit fehérje közvetíti a sejtproliferációt az őssejtek számára.

Az összes többi növekedési faktor szintén meghatározó szerepet játszik a sejtosztódásban. Ha ezek nagyobb mértékben alakulnak ki, akkor stimulálódik a sejtosztódás és rákos daganat alakulhat ki. A fent említett növekedési faktorok szerepet játszanak a gasztrointesztinális stroma daganatok (GIST), a hasnyálmirigy neuroendokrin daganatainak (NET) és a vesesejtes karcinómák kialakulásában.

A GIST az emésztőrendszer kötőszövetének ritka daganata. A neuroendokrin daganatok szintén ritkák és stimulálják bizonyos hormonok termelődését. A növekedési faktor receptorok blokkolásával a sunitinib gyógyszer korlátozhatja aktivitását, és így gátolja a rák növekedését.

Farmakológiai hatás

A szunitinib gátolja bizonyos rákos sejtek növekedését. Ez különösen igaz az emésztőrendszer, a vesék és a neuroendokrin daganatok kötőszöveti sejtjeire. A hatóanyag blokkolja az úgynevezett receptor tirozin-kinázokat.

A tirozin-kinázok olyan enzimek, amelyek a foszfátcsoportokat más fehérjék tirozin maradványaihoz továbbítják. A fehérje foszforilált helyeit más fehérjék SH2 domének felismerik. Ezek kötődnek a foszforilált helyekhez, és így lehetővé teszik a jelek továbbítását.

Az SH2 domén egy jellegzetes fehérje szegmens, körülbelül 100 aminosavval. Ennek köszönhetően a fehérjében konformációs változás következik be, amely továbbjut a többi fehérjére. Ebből egy jelkaszkád alakul ki. A receptor tirozin-kinázok foszforilálják a receptor fehérjéket, amelyek dokkolópontokként szolgálnak a fehérjékhez, amelyeket a kötés miatt aktiválnak, és további hatásokat közvetítenek. Ezek a fehérjék tartalmazzák azokat a növekedési faktorokat is, amelyek felelősek a sejtek szaporodásáért. A növekedési faktorok fokozódó kialakulásával a sejtek növekedése kihagyhatja az irányítást, rák kialakulását idézheti elő.

Mivel azonban a növekedési faktorok csak akkor fejlesztenek ki hatásukat, ha receptorokhoz kötődnek, gátlásuk elősegítheti a rákos daganatok növekedését.

A receptor viszont lehetővé teszi a növekedési faktorokhoz való kötődést, mivel a receptor tirozin-kinázok foszforileznek. Ha azonban a sztiitinib gyógyszer blokkolja a receptor tirozin-kinázokat, akkor a növekedési faktorokkal nem kötődik. Így a növekedési faktorok inaktívak maradnak, és semmiféle jelzést nem adnak a sejtnövekedéshez. Rákos daganatok esetén ez növekedés megállását vagy lassú növekedését jelenti.

Orvosi alkalmazás és felhasználás

Mint már korábban leírtuk, a sunitinib gyógyszert speciális rákokban, például gastrointestinalis stroma daganatokban (GIST), hasnyálmirigy neuroendokrin daganatokban vagy vesesejtes karcinómában alkalmazzák. Ott azonban csak nem működőképes rákdaganatokhoz vagy áttétek kialakulásához alkalmazzák.

Ezenkívül a Sunitinib helyettesítő készítményként szolgál, ha az Imatinib gyógyszerrel történő kezelés súlyos mellékhatásokhoz vezet. A tanulmányok kimutatták, hogy különösen jól hat az említett daganatokra. Egyes esetekben a sunitinib-del kezelt betegek várható élettartama megduplázódhat a kezeletlen betegekhez képest. Ezenkívül kimutatható, hogy a kezelt személyek életminősége jelentősen javul.

A szunitinib szedése után sokáig hat. A felezési ideje körülbelül 40-60 óra. A szervezetben a CYP3A4 enzim metabolizálja (citokróm P450 3A4), így még nagyobb hatékonyságot nyer. A metabolit még hosszabb ideig hat, mint maga a hatóanyag.

Kockázatok és mellékhatások

A sunitinib alkalmazásakor mellékhatások is vannak. Fáradtság, hasmenés, magas vérnyomás, orrvérzés, a szájnyálkahártya gyulladása vagy az úgynevezett kéz-láb szindróma figyelhető meg. A kéz-láb szindróma fájdalmas bőrpírt és duzzanatot okoz a láb és a tenyér talpán. Általában ez a szindróma a test reakciója a citotoxikus gyógyszerek beadására.

A sunitinib másik mellékhatása a pajzsmirigy-peroxidáz enzim gátlása. A pajzsmirigy-peroxidáz felelős a jód tirozinba történő beépítéséért, hogy a T3 és T4 pajzsmirigyhormonokat képezzék. Ez a pajzsmirigy elégtelenségéhez vezethet a sunitinib-kezelés során. A sunitinib-kemoterápia során gyakran megfigyelt fáradtság valószínűleg ennek oka.

A szunitinib nem alkalmazható a hatóanyaggal szembeni túlérzékenység esetén.