purin

purin "Szerves vegyület és négy nitrogénatomot tartalmazó heteroaromás vegyület, öt további szénatomon keresztül a kész purinmagvá válik, és a purinok teljes csoportjának alaptestét képezi. Ez utóbbi fontos nukleinsavak építőkövei, és ugyanakkor tárolja a genetikai információkat.

A purinek minden sejtben megtalálhatók, táplálékkal kerülnek bevételre, de maga a test is képezi azokat, főleg akkor, amikor a test sejtjei bomlanak. Az állati élelmiszerek különösen sok purint tartalmaznak, pl. a halakban és a húsban, különösen a bőrben és a belsőségben. A természetben eddig nem fedezték fel a szabad purint.

Mi a purin?

A purinek neve latinul származik. A "purus" a tisztaság, a "acidum uricum" pedig a húgysav. A purinok a húgysav alapvető szerkezete. Ezeket először a 19. század végén szintetizálta Fischer Emil vegyész, aki szintén a szerves kémia alapítója és 1902-ben munkájáért Nobel-díjat kapott.

A purinek heterociklusos aromás gyűrűs szerkezettel rendelkeznek, amely hat atomból áll. Ezek a guanin és adenin DNS-bázisok alapvető molekuláris építőkövei. Ezek a hidrogénatomok purinjából származnak, és ezért a purin bázisokhoz is tartoznak. Ha ezek a bázisok a ribóz C-1 atomjához kapcsolódnak, akkor a guanozin és az adenozin nukleozidok képződnek. A foszfáttal végzett exoterm reakció ezután nukleotidokat hoz létre. Ezek számos fiziológiai molekula építőkövei.

A purin nukleotidok nemcsak energiaszolgáltatók, hanem olyan koenzimek építőkövei is, mint például a NAD, FAD vagy NADP. Ugyanakkor ezek a jelátvivők és a szintetikus útvonalak és metabolikus folyamatok köztes termékei. Hálózatot képeznek, és különböző körülmények között szintetizálódnak. Ez nem szabad molekulákként, hanem nukleotidként történik. Másrészről ezek húgysavra bomlanak. A purinek a sejtmembrán receptoraihoz is kötődnek.

Funkció, hatás és feladatok

Az emberi szervezet maga termel purint, de nem választja ki közvetlenül. Többlépcsős eljárásban a purint elsősorban húgysavra bontják.

Ezután mind a húgysavat, mind az összes közbenső terméket elfogják a vesében, és ott kiválasztódnak. Kezdetben a teljes purinmag képződik. Pontosabban, a vivőmolekula, a ribóz-5-foszfát foszforilálódik, és így aktiválódik. Ezt úgy végezzük, hogy elválasztjuk a pirofoszfátot, hogy energiát biztosítsunk a következő lépésekhez. A purinbázis szintézisén túl a purint használják a NAD bioszintéziséhez és a purin újrahasznosításához is.

A pirofoszfát elválasztása után a glutamint átviszik a foszforibóz-maradékba. A PRA felmerül és amidofoszforibozil-transzferáz katalizálja. Ez az enzim szabályozza a szubsztrát áramlását az anyagcserében. A reakció után a négy nitrogénatom második részét beépítjük. A harmadik terméket glutamin biztosítja, és a foszforibozil-formil-glicin-amidin-szintáz felhasználja. Dehidratálás után AIR, azaz 5-aminoimidazol ribonukleotid képződik. Ez a CAIR-hez karboxilálódik.

Az induló aszpartát-ciklus ezután beépíti a negyedik nitrogénatomot a purinmagba, kondenzálódik az aszpartáttal és a fumarát elválasztódik. A reakciót a foszforiboszil-amino-imidazol-karboxamid-formil-transzferáz katalizálja egy formilcsoporttal. A pirimidin gyűrűt víz eltávolításával zárjuk le. A purinmag teljes.

Oktatás, előfordulás, tulajdonságok és optimális értékek

A gyógyászatban a purinszármazékok olyan gyógyszerek, amelyeket antimetabolitokként és zként használnak. B. az azathioprin elnyomására az immunrendszerben. A purinnal történő bioszintézist gátolhatjuk a folát-metabolizmus blokkolásaként, pl. B. metotrexáttal.

Ez a DNS építőelemeinek hiányához vezet, és megakadályozza a sejtek szaporodását, különösen a szaporodásra hajlamos szövetekben. Ezt viszont daganatsejtek kezelésére használják rákterápiában és autoimmun betegségekben. Az allopurinolt köszvény ellen használják, és megakadályozzák a purin bontását húgysavgá. A purin-n-oxidok viszont karcinogének.

Betegségek és rendellenességek

Mivel a purineket a test húgysav formában bontja le, zavarok léphetnek fel, ha a test már nem működik megfelelően ezzel a folyamattal, a bomlás csökken, és a húgysav nem választódik ki kellő mértékben. Ezután húgysavkristályok képződnek, amelyek viszont köszvényhez vezetnek.

Különösen az étrend miatt a köszvény előfordulása idővel megnőtt. Ez volt a betegség egyik tünete, amely csak a magasabb társadalmi osztályokban jelentkezett. A purinek felét a test készíti el, a felét élelemmel veszik fel. A köszvény roham következménye a vesefunkció zavara, ami viszont fájdalmas vesekőhöz vezethet.

A köszvényt gyógyszeres kezeléssel kezelik, de gyakran étrendi intézkedésekkel és alacsony purintartalmú speciális étrenddel járnak, vagyis belsőség vagy halfajták, például hering, szardella vagy szardínia nélkül. Amint a húgysavszint emelkedik, a vérkoncentráció túlságosan magasvá válik, tű alakú húgysavkristályok képződnek, amelyek a vesékben, porcokban, ínhüvelyekben, a bőrben és az ízületekben helyezkednek el. A lerakódások gyulladást okoznak.

A húgysav-tartalom férfiaknál nem haladhatja meg a 6,5 ​​mg / dl-t, nőknél kissé alacsonyabb. A magas húgysavszint a vérben nem mindig vezet köszvényhez, genetikai hajlam és egyéb panaszok is kiváltják. Az egyik a Lesch-Nyhan-szindróma. Ez egy örökletes betegség, amely a purinek zavart anyagcseréjén alapul, és amelyet a test húgysavval történő túlterhelése okoz.

Ez egy meglehetősen ritka anyagcsere-rendellenesség, melyet recesszív módon örökölnek az X kromoszómán, és amely kimutatja a hipoxantin-guanin foszforiboszil-transzferáz hiányát. Ennek a fontos enzimnek a hiánya a szervezetben növeli a vizeletmennyiséget és a központi idegrendszer rendellenességeit.