pszichosebészeti

A pszichosebészeti az emberi agyon végzett művelet kifejezése. A cél egy mentális betegség enyhítése vagy gyógyítása. Finom és célzott beavatkozás az agyszövetbe.

Mi a pszichosebészet?

A pszichosebészet szinte 100 évvel ezelőtt találta eredetét. Amikor az orvosok rájöttek, hogy a mentális betegségeket az agy bizonyos területeinek rendellenességei okozzák, az első beavatkozás megkezdődött.

1930-ban az első technikákat alkalmazták a különféle mentális betegségek megváltoztatására az emberi agyba történő beavatkozás révén. A cél a sérült agyszövet elpusztítása és ezáltal az egészség állapotának javítása. Az egyik első eljárásként a lobotómia világszerte ismertté vált. Ezt a nagyon ellentmondásos módszert a háború utáni időszakban vezették be, és akkoriban Nobel-díjat kapott. Az idegvonalak vágásával súlyos mentális betegségeket kell gyógyítani.

Sajnos a mellékhatások nagyon drámai, és gyakran egész életük során súlyos fogyatékossággal társulnak. Ezért nem használják. Ehelyett a kutatók a megfelelő következtetéseket vonták le és finomították technikáikat. A modern pszichosebészet kicsi és nagyon finom beavatkozásokból áll. Általában szondákat, áramütéseket vagy lézeres besugárzást alkalmaznak a pszichés betegségek vagy stresszes állapotok csökkentésére vagy gyógyítására. Az agyszövet vágását gondosan és nagyon óvatosan végezzük, hogy ne károsítsuk az egészséges szövetet.

Funkció, hatás és célok

A pszichológiai sebészet megkülönbözteti a irreverzibilis és a reverzibilis eljárásokat. A irreverzibilis módszerekkel a szövetet eltávolítják vagy levágják. A regeneráció már nem lehetséges, és az érintett régióban a kudarc tünetei fordulnak elő.

Egy fájdalmas állapotot gyakran megszüntetnek ilyen beavatkozással, és már nem fordul elő. Ennek ellenére előzetesen ellenőrizni kell, hogy más funkciók is véglegesen nem működnek-e. Mivel ez gyakran fordul elő, a pszichológiai sebészet középpontjában egyre inkább a visszafordítható módszerek állnak. A reverzibilis módszerekkel általában finom műtéti beavatkozásokat, pszichotróp gyógyszereket vagy egyéb stimulációs módszereket alkalmaznak. A stimulációs módszerek között szerepel az áramütés vagy a hormonok beadása. A stimulánsok abbahagyása után azonban a tünetek általában visszatérnek. A pszichológiai sebészet műtéti formájában a károsodott agyszövet elválasztására szolgál az egészségestől. Ez nagy kihívást jelent.

Az orvosoknak nem könnyű csak a beteg sejteket elválasztani az egészséges sejtektől. Ezért a műtéti eljárás nagyon igényes és felelősségteljes módszer. A munka az agyban elsősorban szondákkal vagy lézerekkel zajlik a károsodások elkerülése érdekében. A művelet során gyakran különböző mérési és ellenőrzési módszereket alkalmaznak annak érdekében, hogy finombeállításokat lehessen végezni. Az új fejlesztés során a beteg teljesen tudatos a műtét során, a helyi érzéstelenítés ellenére. Meg kell válaszolnia bizonyos kérdéseket vagy végrehajtania a feladatokat, hogy az orvos pontosan ellenőrizhesse lépéseit. Ez elősegíti az egészséges és a beteg szövetek célzott elválasztását.

Az eljárás azonnali megváltoztatása és a kár csökkentése lehetséges. Ez megmutatja a siker valószínűségét, és nagyon jó választ ad. Az agy területe gyakran több funkcióval rendelkezik. Mivel az agy kutatása sok erőfeszítés ellenére még nem fejeződött be, a pszichosebészet finom eszközeivel lehetővé teszi más rendszerek lehető legalacsonyabb szintű kudarcát. A pszichológiai sebészet olyan betegségekre összpontosít, mint obszesszív-kompulzív rendellenességek, pánikrohamok, Klüver-Bucy-szindróma vagy epilepszia. Ezen túlmenően a skizofrénia, a Parkinson-kór vagy a súlyos viselkedési problémák szintén alkalmazhatók.

A Tourette-kóros szindróma vagy súlyos depresszió kezelésében a pszichosebészet évek óta jó eredményeket ért el. Mindkét betegség esetén a betegeket elektromos impulzusgenerátorokkal kezelik. A könnyű elektromos feszültségek mély agyi stimulációt biztosítanak, ami gyakran az egészségi állapot javulásához vezet. Mivel az agyra irányuló célzott munka sikere folyamatosan növekszik, az elmúlt években a pszichológiai sebészet alkalmazásának területei folyamatosan bővültek. A hangsúly egyre inkább azokra a betegségekre vagy rendellenességekre összpontosul, amelyek megváltozott viselkedéshez, szembetűnő személyiséghez vagy az érzelmek feldolgozásának nehézségéhez vezetnek.

Itt megtalálja gyógyszereit

Kockázatok, mellékhatások és veszélyek

A pszichosebészet olyan eljárás, amelynek számos mellékhatása lehet. Az agy szövetei különösen érzékenyek a léziókra. A szövet mellett a vér és az idegrendszer is károsodhat az intervenció során. Sok vénás ér ér az emberi agyban.

Az edények falai különösen vékonyak, ezért nagyon érzékenyek a sérülésekre. Az agy vérzése stroke-ot eredményezhet. Ezek egész életen át tartó károsodást okozhatnak bénulás vagy mozgási rendellenességek révén. Ezen felül halálos kimenetelűek lehetnek. Az emberi agy funkcióit az elmúlt évtizedekben alaposan kutatták. Nagy előrelépés történt. Ily módon a kutatók fontos ismereteket szereztek azokról a területekről, ahol bizonyos értékeléseket végeznek. A haladás ellenére a mai napig nem minden kérdésre sikerült válaszolni.

Még mindig vannak hipotézisek és feltevések, amelyek szerint az élő emberekkel végzett kísérleteket etikai okokból nem lehet ellenőrizetlenül elvégezni. Ennek eredményeként egyes területeken egyértelmű feladat-hozzárendelés van, a sérüléseknek pedig megfelelő hibái vannak. Ez a helyzet például a halló- vagy látórendszer esetében. Más régiók szerepe azonban eltérő, és több rendszerrel működnek együtt. Ez vonatkozik például a memória kialakítására vagy az ismeretek és a megtanult készségek visszanyerésére.