Motoros készségek

Motoros készségek a bruttó motoros készségek és a finom motoros készségek területén különbözik. A bruttó motoros készségek képezik a térbeli orientáció alapját, és összegzik a test nagy mozgásait. A bruttó motoros készségek a mozgáskoordináció és a reakcióképesség. A finom motoros képességek leírják a kéz ügyességét, az arckifejezéseket és az orális motoros képességeket. A motor és a finom motor fejlesztése szorosan összefüggenek.

Mi a motoros képesség?

Az orvosok a motoros készségeket úgy értik, hogy az összes mozgás, azaz az emberi agy által ellenőrzött összes mozgás sorrendje alatt az emberi testben zajlik. Az alapvető motoros készségek a koordinációs készségek, például a mozgáskoordináció. Az izomfeszültség szükséges az alapvető motoros mozgásokhoz. A legjobb példa erre az egyensúly érzése.

Különbséget kell tenni a bruttó és a finom motoros képességek között. Mindegyik területet külön-külön lehet előmozdítani. A finom motoros képességekkel kapcsolatban kezdetben a kezekre gondolunk, például egy tolltartásra, de az arckifejezések és az orális motoros készségek szintén részét képezik ennek.

A bruttó motoros képességek magukban foglalják az összes olyan fő mozgást, mint a hegymászás, futás, ugrás és az egyensúly megtartása. Ezek olyan folyamatok, amelyeknél nagy mozgástartományra van szükség. Testtartás, egyensúly és testtartás nélkül a célmotoros képességek nem teljesíthetők.

A bruttó motoros képességekhez nagyobb izomcsoportokat használnak, de a funkciók már nagyon kicsi hiányzó mozgások miatt elveszhetnek. A finom motoros készségek három éves korukra alakulnak ki és öt éves korukig stabilizálódnak.

Funkció és feladat

A test minden izommozgását az agy közvetlenül vagy közvetve szabályozza. Ebben nagy szerepet játszik a motor véglemez. Ez egy szinapszis, és létrehozza a kapcsolatot a motoros idegsejt és az izomsejt között.

A bruttó és a finom motoros készségek megfelelő működéséhez az embereknek különböző koordinációs képességekre van szükségük.Különbséget tesz hét alapvető készség között: összekapcsolási képesség, differenciálódási készség, reakcióképesség, egyensúlyi készség, orientációs készség, ritmikus készség és alkalmazkodóképesség. A koordinációs képességek együtt működnek a feltételes képességekkel minden sportesemény során.

Az agykéreg motoros területei megtervezik és megtervezik minden egyes mozgást, és az információkat továbbítják az izmokhoz végrehajtás céljából. Két további agyszerkezetre van szükség az információ zökkenőmentes végrehajtásához: a kisagy és a bazális ganglionok.

Csak a kisagy támogatásával lehet a célzott mozgást simán és pontosan elvégezni. Erre példa a meghosszabbított ujj mozgatása az orr hegyéig. A váll, a kéz és a kéz több összehangolt izom-összehúzódása szükséges a mozgás megfelelő működéséhez. Ugyanez igaz, amikor például az egyik lábon állunk. Az agykéreg további finom korrekciókat végez minden mozgásnál. Ha felemeli az egyik lábát, a kisagy olyan parancsokat ad az izmoknak, amelyek megakadályozzák annak leesését. Mindez öntudatlanul történik.

A bazális ganglionok viszont állandóan választhatnak a kívánt és a nem kívánt műveleti sorrend között. Csak ilyen módon lehetséges a finom motoros mozgás a helyes irányba és a megfelelő intenzitással. Csak az egyensúlyozással sikerül megérinteni egy finom tárgyat, például egy nyers tojást, hogy ez ne szakadjon meg. A kezdeményezett mozgások viszont pontos és folyékony cselekvési szekvenciákká alakíthatók át a kisagyon keresztül.

Itt megtalálja gyógyszereit

Betegségek és betegségek

Az agy összes idegsejtjének több mint fele a kisagyban található. Ezáltal könnyen belátható, hogy az agy ezen területén milyen idegrendszeri kapcsolatok vannak. Még a korai gyermekkorban is lehetnek súlyos motoros fejlődési rendellenességek, amelyek általában jól kezelhetők.

Nagyobb alkoholmennyiség jelentősen megzavarja a kisagy működését, és ugyanazok a hatások válnak láthatóvá, mint a kisagyban szenvedő személyeknél. Egyensúlyi rendellenességek fordulnak elő, az érintett személy megbotlik, és egymástól sétálva jár. A nyelv szaggatottnak is tűnik. A kisagy szintén erőteljesen részt vesz a motoros tanulásban. Ha sérült, akkor már nem tudunk megfelelően tanulni.

A bazális ganglionok és a thalamus agyterületei kiszűrik a helyes mozgási mintákat, és lehetővé teszik az impulzusok továbbadását az agykéregbe, és így a mozgás végrehajtását. Annak érdekében, hogy összetett, megtanult mozgásokat lehessen végrehajtani, a szűrés a bazális ganglionokban rendkívül fontos.

A bazális ganglionok azonban nem kezdeményezhetik a mozgást. Parkinson-kór esetén túl sok információ elakad ebben a szűrőben, így a mozgási impulzusok nem kerülnek tovább az agykéregbe. A észrevehető zavarok felismerhetők: a beteg merev arckifejezéssel rendelkezik, kevesebb nyelést nyel, mint egy egészséges embert, és karjai alig mozognak járás közben. Csak kissé felemeli a lábát, így gyakran kirándul. A lassú remegés és az izommerevség más tünetei ennek a betegségnek.

Huntington-kórral, az örökletes betegséggel, éppen ellenkezőleg történik: a szűrő túl sok jelet enged át. Az izommozgások hirtelen és váratlanul beindulnak, és a betegnek kevés az irányítása felett, például arcok készítése, karok és lábak előre-hátrahúzása.

Az öregedéssel a legtöbb motoros feladat nagyobb figyelmet igényel. A súlyos motoros képességek rendellenessége gyorsan látható, mivel az érintett személy súlyosan korlátozott. A kerékpározás, az egyik lábon ugrás vagy a testmozgás nagyon nehéz emberek számára, akiknek súlyos motoros rendellenességei vannak.

A cerebrum károsodása szinte mindig motoros rendellenességekhez vezet az izom-csontrendszerben. Vannak testhelyzeti kontrollproblémák és bénulás. Vagy az izmok motorikus irányítása korlátozott, teljesen hiányzik, vagy az izomtónus növekszik.

A járóvonalak betegségei viszont mozgási rendellenességeket okoznak, mivel a stratégiai tervezés és az összes mozgás kezdete korlátozott.