Masszőr reflex

A Masszőr reflex a masztírozó izmok önreflexe, amelyet az alsó állkapocs ütése vált ki, és bezárja az állkapcsot. A reflex az izomfeszítő reflexek egyike és megfelel a masszőrizom veleszületett reflex mozgásának. Előfordulhat, hogy perifériás és központi sérülések esetén a masszőrreflex nem fordul elő.

Mi a masszőrreflex?

A reflexek egy bizonyos ingerre adott válaszként automatikus akaratlan mozgások. Az emberi test minden reflexe hozzárendelhető az önreflexekhez vagy a külső reflexekhez. Külső reflexek esetén a reflex mozgásának aferens és efferent szálai különböző szervekben fekszenek. A reflexek afferens és efferentjei ugyanakkor ugyanabban a szervben fekszenek.

A masszőr reflex az egyik önreflex. Ez egy állkapocs-reflex, amelyet az alsó állkapocs ütése válthat ki, és addukciós mozgást indukál az állkapocs-ízületben. Ezen mozgás során az állkapocs egy állkapocs-izom összehúzódásával zárul.

Az állkapocs ezen reflexe a veleszületett reflexek egyike és része a neurológiai reflex vizsgálatnak. A fő résztvevő struktúrák a masszőrizom és a mesterideg.

Funkció és feladat

A masszőrreflex a masszőrizom reflex mozgása. Mivel ez önreflex, ennek a reflexnek az aferens és efferent szálai egyaránt megtalálhatók a vázizomban. A masszőrizom hozzá van rendelve a masztáló izmokhoz. Az izom felületes része a zigomatikus ívből származik, és a ramus mandibulae beillesztéséig és a massetericus tuberosity-hoz vezet. Az izom mély része a zigomatikus ívről a ramus mandibulusig is kiterjed. A masszőrideg beidegzi a masztíratív izomot, és ezzel összekapcsolja az idegrendszerrel, amely szabályozza a reflex választ. Az ideg a mandibularis ideg része és képezi a motoros ágát.

A reflexeket, mint például a masszőr reflexét, mindig egy bizonyos inger előzi meg. Ezt az ingert a megfelelő testfelszíni receptorok felveszik, és érzelmi információként jutnak el a központi idegrendszerbe. Az ötödik koponya ideg részt vesz az állkapocs beidegzésében. A hármas ideg néven is ismert, és általános szomatoszenzitív és speciális visceromotor rostokból áll. A masszőrreflex során az izom szakaszát az alsó állkapocson regisztrálják a hármas ideg érzékeny idegvégződései vagy receptorai. Az ideg ezt az észlelést érzelmi információként továbbítja az állkapocsról a szomatoszenzitív magba, a mesencephalicus nervi trigemini. Innentől kezdve az effektív válaszok visszajutnak a masszőrnek.

A reflex vizsgálat során az orvos ujjával a páciens állára helyezi a masszőr reflexét. A betegnek nyitva kell tartania a száját. Az orvos reflex kalapáccsal óvatosan megüti az ujját, és megfigyeli az állkapocs reflex addukcióját.

A reflex mozgása megfelel az izmok nyújtó reflexének, és az egyik állkapocs védő reflexe. Izomfeszítő reflexek esetén az izom meghosszabbodása az afferens és efferens neuronok hurokkapcsolatán keresztül összehúzódáshoz vezet. Az aferenciális neuronok mindig az izomorsón helyezkednek el, ahol szintén ott vannak a nyújtási receptorok. Az efferens neuronok α-motor neuronok és izom összehúzódást váltanak ki az izomorsó aferens neuronjával való monosinaptikus kapcsolaton keresztül.

Betegségek és betegségek

A masszőrreflex elsősorban a neurológiában játszik szerepet. A rendellenes reflex válasz például a hármas ideg bénulására utalhat a reflex vizsgálat részeként. Ez különösen igaz, ha a reflexív reflex mozgás teljesen hiányzik. A hármas ideg kudarca csak az egyik ágot vagy az egész ideget érinti. A trigeminális bénulás fő tünetei az arc érzékenységi rendellenességei és a masszőrizmok funkcionális károsodása. A szaruhártya reflex már nem váltható ki a hármas ideg kifejezett bénulása esetén.

Ha a masszőrreflex hiányzik, e két reflex vizsgálata lehetővé teszi a bénulás helyének és súlyosságának értékelését. Más jellegzetes tünetekkel együtt a trigeminális bénulás feltételezett diagnózisa megerősíthető. Az ideg egyoldalú bénulásával az alsó állkapocs azon az oldalon fordul elő, amelyen a bénulás jelen van. Ha az ideg kétoldalú bénulása van, az alsó állkapocs lefagy. Ha a bénulás hosszú ideig fennáll, a masztírozó izmok visszahúzódhatnak. Az arc aszimmetrikus lesz és hiányos harapások lépnek fel.

A hármas ideg sérülései perifériás bénulásnak számítanak, és például polyneuropathia kapcsán fordulhatnak elő, amelyet az okozati táplálkozáson kívül mérgezés, fertőzés vagy traumás idegkárosodás megelőzhet.

A megváltozott masszőrreflex a központi idegrendszer sérüléseinek is következménye lehet. Ebben az esetben az agytörzs területét károsítják.Az agytörzsek lehetséges okai is, például gyulladás vagy degeneratív jelenségek. Az okozati stroke ugyanolyan elképzelhető az agytörzs rendellenességek esetén. Ha gyulladásos ok gyanúja merül fel, ez általában bakteriális vagy autoimmun gyulladás. A sclerosis multiplexben szenvedő betegek autoimmunológiai gyulladást szenvednek a központi idegrendszerben. Az agyban a bakteriális gyulladást nehéz kezelni, és ez potenciálisan életveszélyes állapotot jelent.