Hormonális egyensúly

A Hormonális egyensúly leírja a testben levő összes hormon kölcsönhatását. Ezt a hormonális rendszer szabályozza. A hormonális egyensúly zavara súlyos betegségekhez vezethet.

Mi a hormonális egyensúly?

A test hormonális egyensúlyát a hormonális rendszeren belüli szabályozó mechanizmusok vezérlik. Jellemzője az összes hormon kölcsönhatása. A test működésétől függően azonban az egyes hormonok hormonszintjének normális ingadozása mindig előfordul.

A hormonok a test saját hírvivő anyagai, amelyek szabályozzák a fontos testi funkciókat. Kialakulását egy hormonális rendszerben szabályozó mechanizmus szabályozza és szabályozza. Bizonyos hormonok felelősek az energia metabolizmusáért. Mások az elsődleges és másodlagos szexuális tulajdonságokat szabályozzák.

A vércukorszintet például az inzulin hormon szabályozza. A növekedést hormonális hatások is befolyásolják a növekedési hormonon keresztül. Hasonlóképpen, a test víz- és ásványi egyensúlya hormonok nélkül nem szabályozható. Még az érzelmeket és a viselkedést befolyásolják a hormonális folyamatok.

A fizikai folyamatokat szabályozó hormonok termelését viszont más hormonok szabályozzák az endokrin rendszer keretein belül. Annak érdekében, hogy a fizikai folyamatokat egymással összehangolják, folyamatosan változnak az egyes hormonok hormonszintjei. A hormonszint bizonyos határokon belül ingadozik. A határértékek túllépésekor a teljes hormonális egyensúly zavarodik.

Funkció és feladat

A test hormonális egyensúlyát a hormonális rendszer szabályozza. Naponta a test minden hormonja koncentráció ingadozásnak van kitéve, amely viszont a fizikai folyamatoktól függ. Minden hormon esetében azonban vannak olyan átlagértékek, amelyek körül a koncentráció ingadozik.

A hormonokat a szervezet endokrin mirigyeiben vagy diszpergált endokrin sejtekben termelik. Az endokrin szervek közé tartoznak a hasnyálmirigy Langerhans sejtjei, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, pineális mirigy, mellékvesék, a herék Leydig sejtjei, a petefészek tüszőjei a petefészekben és mindenekelőtt az agyalapi mirigy.

Az agyalapi mirigy, más néven az agyalapi mirigy, az endokrin rendszer magasabb szintű szerve. Számos különféle hormont termel, különböző kémiai szerkezettel és funkcióval. Néhány hormonod, például a növekedési hormon, közvetlen hatással van a szervekre, vagy más hormonok termelését szabályozzák az endokrin mirigyekben.

A mellékvesék adrenalint, noradrenalint és a szteroid kortizolt vagy aldoszteront termelnek. Az adrenalin és a noradrenalin rövid távú stresszhormonok, amelyek gyorsan felszabadítják az energiát a glükózból. A kortizol egy hosszú távú stresszhormon, amely a fehérjék bontása révén termel glükózt a testben, és így növeli a vércukorszintjét. A vércukorszint emelkedése viszont növeli az inzulin termelését a hasnyálmirigyben. Az inzulin úgy működik, hogy a vércukrot a sejtekbe szállítja.

A pajzsmirigy termel a pajzsmirigy hormonokat, amelyek stimulálják az anyagcserét. A metabolikus folyamatok már nem zajlanak pajzsmirigyhormonok nélkül. A mellékpajzsmirigy előállítja a mellékpajzsmirigy hormont. A mellékpajzsmirigy hormon felelős a kalcium metabolizmusáért. Biztosítja a kalcium felszívódását az ételekből.

Ezenkívül a nemi tesztoszteron termelődik a herék Leydig sejtjeiben, az ösztrogének pedig a petefészek petefészekében.

A normál hormonegyensúly részeként a hormonkoncentrációk bizonyos határokon belül állandó ingadozásoknak vannak kitéve. A növekedéssel, pubertás vagy menopauza során bekövetkező fizikai változásokkal a hormonális egyensúly drasztikusan megváltozik. Ezek a fázisok a normál átmeneti fázisokat képviselik, amelyek mindegyike eltérő hormonális egyensúlyi állapothoz vezet.

Ezen változások során olyan erős ingadozások lehetnek a hormonális egyensúlyban, hogy akár fizikai panaszok is előfordulnak. Általános szabály azonban, hogy ezek a panaszok nem igényelnek kezelést, mivel a hormonális egyensúly megváltozásának normál folyamatában jelentkeznek.

Betegségek és betegségek

A hormonális egyensúly megváltozása azonban súlyos betegségeket is jelezhet. Például néhány endokrin szerv működhet túl vagy alul működik. Az egyik példa a túlműködő mellékvesék megnövekedett kortizoltermelése. Ezt a hiperfunkciót gyakran adenoma vagy tumor okozza.

A mellékvesék autonóm módon termelik a kortizolt anélkül, hogy egy magasabb szintű endokrin szerv, például az agyalapi mirigy befolyásolná őket. Ennek eredményeként az úgynevezett Cushing-szindróma törzselhízással, telihold arcral, hiperglikémiával és az immunrendszer gyengülésével jár.

A hiperglikémia viszont megnövekedett inzulintermelést okoz annak érdekében, hogy ismét csökkentse a vércukorszintet. Például Cushing-szindróma esetén a kortizol és az inzulin szintje folyamatosan növekszik. A kortizol miatt a test saját fehérjéi véglegesen glükózra bomlanak, amelyet az inzulin vezet a zsírsejtekbe zsírszintézis céljából.

A hipofízis zavarok felboríthatják a hormonális rendszer teljes szabályozási mechanizmusát. Ha az agyalapi mirigy meghibásodik, sok hormon már nem termel vagy nem termel eléggé. Példa erre az úgynevezett Sheehan-szindróma, amelyet az agyalapi mirigynek a terhességi szövődmény részeként kialakuló nekrózisa okozza. Számos hormonhiány fordul elő, ami súlyos betegséghez vezet, sok különböző tünettel.

A hormonhiányos rendellenességek másik példája az Addison-kór. Ez a mellékvesék meghibásodása. Ez a kortizol és az aldoszteron hormon hiányához vezet. Ennek eredménye az ásványi anyagcsere megszakadása és a hipoglikémia (alacsony vércukorszint), gyengeség, émelygés és hányás, valamint súlycsökkenés érzése. E betegség részeként életveszélyes Addison-krízis léphet fel, amely gyors kezelést igényel. A kezelés a kortizol és az aldoszteron egész életen át történő helyettesítéséből áll.

Ha a nemi hormonok hormon-egyensúlya túl alacsony, akkor az ivarmirigyek (herék vagy petefészkek) hatástalanná válnak a szexuális funkció zavara vagy meddőség miatt.