Agytörzs szindróma

Agytörzs szindrómák az agytörzset ellátó erek csökkentett vérellátása jellemzi. Különböző agytörzs szindrómák léteznek az első leírásuk alapján, például Foville-szindróma, Weber-szindróma vagy Wallenberg-szindróma. Az agytörzsi akut szindrómákat agyvérzés, agyi infarktus vagy gyulladás okozza.

Mi az agytörzs szindróma?

Ha az agytörzs szindrómái nem teljesek, a tünetek váltakozva vagy kétoldalúan jelentkeznek. A sérülés helyétől függően a tünetek a test ugyanazon vagy az ellenkező oldalán jelentkezhetnek.
© HANK GREBE - stock.adobe.com

Agytörzs szindrómák agyi ischaemia okozza, vagyis a vér elégtelen ellátása az agyban. A legtöbb betegség esetében a gerinc vagy artériás keringési rendellenesség a fő oka. A gerinc artéria és a csukló artéria az egyik artéria, amely ellátja az agyat.

A basilaris artéria az egyik artéria, és oxigénben gazdag vérrel látja el az agyat. Ha a vérellátás agyi infarktus, agyvérzés vagy gyulladás miatt csökken, akkor a helyi településtől függően különböző agytünde szindrómák alakulhatnak ki.

okoz

Az agytörzs szindróma fő okai az agyi ischaemia, amely a cerebrum vérellátásának elégtelenségéhez vezet. Ezek a keringési rendellenességek leggyakrabban a gerinc artériák és az artériák területén fordulnak elő, amelyek az agy ellátó artériákhoz tartoznak. Fertőzések, sérülések, daganatok, elhízás, magas vérnyomás és sclerosis multiplex szintén az agy vérellátásának elégtelenségéhez vezethetnek.

Különböző agytörzsi szindrómák vannak, amelyek főként három alfajba vannak felosztva a sérülés helyétől függően:

• A központi idegrendszerhez tartozó agytörzs (pontok) keringési rendellenessége
• Keringési zavar az agy középső részében
• Keringési rendellenességek a gerincvelő meghosszabbodásának területén (medulla oblongata)

A három szindrómát első leírásuk alapján nevezték el: Millard-Gubler szindróma, Weber szindróma és Wallenberg szindróma. A panaszok jellegétől és a károsodás helyétől függően az orvostudomány ismeretes néhány más agytörzs szindrómát, például a Foville-szindróma, a Nothnagel-szindróma vagy a Babinski-Nageotte-szindróma.

Tünetek, betegségek és jelek

A tünetek az agytörzsi szindróma típusától függően változnak. Szinte az összes agytörzs szindrómát a koponya idegek meghibásodása és a motoros készségek és érzékenységért felelős hosszú idegvezetékek károsodása jellemzi. További kiemelkedő panaszok a szédülés, fejfájás, fáradtság, hallucinációk, intrakraniális nyomás és merev nyak.

A kísérő jelenségek a fotofóbia és a vegetatív rendellenességek, például hányás, hányinger, izzadás és pszichológiai változások. A kezelõ orvos a tünetek összegébõl meghatározhatja a károsodás helyét. A Wallenberg-szindróma jellemző a gerincvelő-meghosszabbítás károsodására, más váltakozó szindrómák is előfordulhatnak.

Ha a híd caudal lába (pontok) megsérül, akkor általában vízszintes bénulással járó foville vagy Millard-Gubler szindróma fordul elő. Ennek oka lehet daganatok és keringési rendellenességek az artériákban és azok áramlási területein. A Weber, a Benedikt és a Notnagel szindróma jellemző a középső agyi elváltozásokra.

A betegeket gyakran látási zavarok és álmosság jellemzi. Súlyos károsodások esetén, az agytörzs és a kéreg elválasztásával, primitív agyi reflexek fordulnak elő Apallic szindróma formájában, ami agyhalálhoz vezet. Az agytörzsi szindrómák gyakran hiányosak vagy tipikusak, ami megnehezíti a végleges diagnózist.

Diagnózis és a betegség lefolyása

Ha az agytörzs szindrómái nem teljesek, a tünetek váltakozva vagy kétoldalúan jelentkeznek. A sérülés helyétől függően a tünetek a test ugyanazon vagy az ellenkező oldalán jelentkezhetnek. Általános károsodások esetén érzékeny hibák vannak, például a rezgésérzet zavarai, az érintés és a hőmérséklet érzékelése, valamint a bénulás tünetei.

Különösen érintettek azok a testrészek, amelyeket a leghosszabb idegvonalak szolgáltatnak, azaz a lábak. A betegség előrehaladtával ezek az érzékszervi rendellenességek a test közelében terjednek. Ha az egyes idegek lokálisan károsodnak, különböző tünetek és panaszok fordulnak elő.

A meghibásodás érzékeny tünetein kívül vannak motoros meghibásodások és az autonóm idegrendszer károsodásai. Ezek a keringési és izzadási szabályozás rendellenességeiben nyilvánulnak meg az egyensúly és a koordináció elvesztésével (ataxia). Az ideggyökér károsodása, amelyet a meggyengült reflexek és az izomgyengeség jelent meg, a sérült korong okozhatja.

A modern orvostudomány különféle diagnosztikai módszereket kínál az agyszár-szindróma megbízható diagnosztizálására. Az első lépés egy klinikai anamnézis, amelynek során az orvos felteszi a betegnek a tünetekkel, a korábbi betegségekkel, valamint az életmóddal és viselkedésével kapcsolatos összes fontos kérdést a klinikai kép létrehozása érdekében.

Ha ez a felmérés nem lehetséges, például akut vészhelyzet esetén, azonnal diagnosztizálják MRI, CT és ultrahang segítségével. Ezzel a modern diagnosztikai technológiával az orvosok kizárhatják más panaszokat és betegségeket, például daganatokat vagy gyulladásokat, ha nem felelősek az agy keringési zavaráért.

szövődmények

Az agytörzs szindróma csökkent a véráramláshoz vezet az agyban. Ez a panasz sokféle komplikációhoz vezethet, általában szívrohamból vagy gyulladásból. Az érintett személy szédülést és súlyos fejfájástól szenved. Kimerültség és fáradtság érzése is van.

Bénulás és különféle érzékenységi rendellenességek is előfordulhatnak. Nem lehet megjósolni, hogy a test mely területeit fogja megbénítani az agytörzs szindróma. Ezenkívül az érintett személy hányást és émelygést szenvedhet, és eszméletét is elveszítheti. Nem ritka, hogy hallásproblémák vagy látási zavarok fordulnak elő.

A tünetek rendkívül korlátozzák a beteg mindennapi életét. A legrosszabb esetben az agytörzs szindróma agyhalálhoz, majd a beteg teljes halálához vezet. Ezért a beteg túléléséhez az orvos azonnali kezelése szükséges.

A kezelést gyógyszeres kezelés útján hajtják végre, és önmagában semmiféle szövődményhez nem vezet. A következményes károk azonban nem zárhatók ki. Ezek nagymértékben függnek a kezelés megkezdésének időpontjától. Az agytörzs szindróma csökkentheti a beteg várható élettartamát is.

Mikor kell orvoshoz menni?

Orvoslátogatásra van szükség, amint az érintett személy különböző funkcionális rendellenességeket szenved. Orvosra van szükség látásvesztés, hallásproblémák vagy a nyelvi képződéssel kapcsolatos kétértelműségek esetén. Ellenőrzési vizsgálatokat kell indítani az ok meghatározása és a megfelelő intézkedések meghozatala érdekében. Ha fáradtság, fáradtság vagy belső gyengeség ismétlődik, orvoshoz kell fordulni.

Az alvási zavarok és az egyre növekvő alvásigény figyelmeztető jelei a szervezetnek. Ha több héten belül fordul elő, vagy ha növekszik az intenzitás, a jeleket tisztázni kell. Ha nyomást érez a fejében, ha nyaka merev vagy ha a nyaka nem képes szabadon mozogni, keresse fel orvosát. A szédülést, a hányást és a hányingert orvosilag meg kell vizsgálni és kezelni kell. Láz, magas vérnyomás, szívdobogás vagy keringési problémák esetén orvosra van szükség.

A keringési rendellenességeket, a nem magyarázható túlzott verejtékezést vagy a betegség érzését orvosnak kell megvizsgálnia. A szembénulás különösen szokatlannak tekinthető, és a lehető leghamarabb kezelni kell. Az egyensúly- és koordinációs problémák, valamint az izmok változásai okozzák az orvos látogatását. Mivel súlyos esetekben az agytörzs-szindróma rövidebb élettartamhoz vezethet, az első tünetek és rendellenességek esetén tanácsos orvoshoz fordulni.

A környéken lévő orvosok és terapeuták

Kezelés és terápia

Az előnyös kezelési módszer a lízisterápia, más néven trombolízis. A thrombust gyógyszerek segítségével oldják fel. Helyi kezelés esetén a beteget egy katéteren keresztül közvetlenül az érintett érbe injektálják.

A szisztémás líziskezelés során a gyógyszert intravénásan kell beadni, hogy elterjedjen a véráramban és elérje az érintett területet. Ischaemiás agyi infarktus esetén a rekombináns plazminogén aktivátorral végzett intravénás lízis-kezelés különösen hatékonynak bizonyult. A kezelést azonban legkésőbb 4,5 órával a tünetek megjelenése után kell elvégezni.

A kezelõ orvosnak mérlegelnie kell a kockázatokat és az elõnyeit, mivel az agyvérzés magas kockázata fennáll. Alternatív megoldásként a vérrög sebészi eltávolítása is lehetséges. Az agytörzs szindróma nyelési és légzési nehézségekkel jár.

Előfordulhat, hogy a kezelés előtt nazogastrikus cső vagy hosszú távú szellőzés szükséges. A betegség lefolyásának súlyosságától függően az orvosok hosszú távú terápiát javasolnak szakosodott orvosi központokban, vagy ha a betegség enyhén progresszál, az ezt követő fizikoterápiát.

Outlook és előrejelzés

Az agytörzs szindróma előrejelzését a jelenlegi ok alapján kell meghatározni, ezért azt külön-külön kell értékelni. Minél inkább károsodott a jelenlegi infarktus régiója, annál kedvezőtlenebb a gyógyulás lehetősége. Ezekben a betegekben a halál kockázata hirtelen növekszik. Korai diagnózissal, az agyszövet enyhe károsodásával és a gyors kezeléssel egyedi esetekben lehetséges a teljes gyógyulás. Az enyhe idegrendszeri károsodás néhány hónap elteltével szinte teljes mértékben kijavítható az optimális terápiával.

Orvosi ellátást azonban a rendellenesség első jeleinek megjelenése után néhány órán belül kell biztosítani. Ezenkívül a betegnek aktívan hozzá kell járulnia a gyógyuláshoz a kezelési és terápiás folyamaton belül, és be kell tartania a kezelő orvos utasításait. A betegnek ezután részt kell vennie a rendszeres ellenőrzésen annak érdekében, hogy a korai figyelmeztető jelek gyorsabban felismerhetők legyenek, és azonnal fellépjen, ha ismét szívroham fordul elő.

Akut helyzetben a beteg súlyos érrendszeri elzáródással rendelkezik, ami jelentősen növeli a korai halál kockázatát. A halál valószínűsége a dokumentált esetek 80% -a. Kezelés nélkül kevés esélye van a túlélésre a beteg számára. Ezenkívül az agytörzsi szindróma egész életen át tartó következményekkel járhat, vagy az egyes rendszerek működési zavarai lehetnek.

megelőzés

Mivel az agytörzs szindrómáinak különféle okai vannak, nincs egy ideális módszer annak megelőzésére. Általában azonban az orvosok azt tanácsolják, hogy gondolja át saját életmódját, és legyen óvatos az elhízás és ezzel a magas vérnyomás elkerülése érdekében. Mindkét tényező elősegíti az agytörzs szindróma kialakulását.

A tudatos étrend, amely elkerüli a túl sok zsírt, cukrot és mesterséges adalékokat, szintén segíthet megakadályozni ezt az állapotot. További káros tényezők a túlzott alkohol- és nikotinfogyasztás, amelyet különösen az örökletes hajlamú és túlsúlyos betegek veszélyeztethetnek.

Utógondozás

Agytörzsi szindróma esetén az érintett személy általában kevés vagy akár egyáltalán nem rendelkezik nyomonkövetési intézkedésekkel és lehetőségekkel, így az érintettnek elsősorban orvoshoz kell fordulnia, hogy elkerülje a további szövődményeket vagy panaszokat. Sok esetben azonban az agytörzsi szindróma nem teljes mértékben kezelhető, így a beteg várható élettartama gyakran jelentősen lecsökken e betegség következtében.

Ennek a betegségnek a kezelésére általában gyógyszerek segítségével kerül sor. A további szövődmények megelőzése érdekében fontos a helyes adagolás és a rendszeres bevitel biztosítása. Az orvos rendszeres ellenőrzése és vizsgálata szintén nagyon fontos az agytörvény-szindróma tüneteinek helyes azonosítása és ellenőrzése érdekében. Fizioterápiát kell végezni, mivel a betegség a mozgást is károsíthatja.

Az érintett személy megteheti és megismételheti az ilyen terápiából származó számos gyakorlatot a saját otthonában, ami felgyorsíthatja a gyógyulást. A család és a barátok szeretettel történő gondozása és támogatása szintén pozitív hatással van a betegség lefolyására, és megelőzheti a depressziót vagy a pszichológiai zavarokat.

Ezt megteheted magad is

Az agytörzs szindróma akut életveszélyes betegség az érintett emberek számára, ezért kerülni kell az önsegélynyújtást az orvos hozzájárulása nélkül. Saját érdekükben a betegek a lehető leggyorsabban kérnek orvosi segítséget, hogy a megfelelő kezelés gyorsan megkezdődhessen. Az agytörzs szindrómával kapcsolatos tünetek általában észrevehetően korlátozzák a betegek életminőségét, és megakadályozzák őket a szokásos napi rutin végrehajtásában. Például a betegek már nem tudnak folytatni munkájukat, és az egészség érdekében tartózkodniuk kell az ilyen kísérletektől.

Az olyan tünetek, mint szédülés, motoros és szenzoros rendellenességek, látási és halláskárosodás arra készteti a betegeket, hogy pihenjenek és ideiglenesen kilépjenek a társadalmi életből. A kórházi tartózkodás általában megfelelő az agytörzsi szindróma akut okainak kezelésére. A fekvőbeteg-ellátás során a betegek követik a kórházi személyzet és az orvosok összes utasítását.

A betegek általában időnként ágyban maradnak, és csökkentik a fizikai aktivitást. Az étrend a beteg betegségéhez és állapotához is igazodik, így az érintett személyeknek be kell tartaniuk az előírt táplálkozási tervet. A sikeres kezelés után a betegek az orvos tanácsát követik a visszaesés elkerülése érdekében.