A Zsírembolia egy embolia, amelyet a véráramban lévő zsírcseppek okoznak. Az akut tüdőembólia általában az érnek a zsírcseppek általi elzáródása következtében alakul ki.
Mi a kövér embolia?
© anaumenko - stock.adobe.com
Az embolia kifejezés az ér érének teljes vagy részleges elzáródását jelenti különféle anyagokkal és anyagokkal. A zsírembólia során a zsírcseppek a vér útján jutnak az erekbe. Ezek vagy felszabadult szöveti zsírok, vagy kicsapódott plazmazsírok.
A plazmazsírokat lipoproteineknek is nevezik. A lipoproteinek fehérjék és zsírok aggregátumai. A vízben nem oldódó zsírok és koleszterin szállítására használják őket. A boríték és a lipoproteinek tartalma érzékeny az oxidációra, és ezáltal érrendszeri lerakódásokra is. Amikor a zsírcseppek kiszivárognak, a vérrendszeren keresztül jutnak be a keskeny kapillárisokba, és elaknak. Leggyakrabban a zsírembólia a tüdő erekben végződik.
Tüdőembólia alakul ki, olyan tünetekkel, mint légszomj és mellkasi fájdalom. Ha az embolia belép az artériás vérrendszerbe, a zsírcseppek szívrohamot, stroke-ot vagy veseinfarktust okozhatnak. Egyes esetekben a zsírembólia a zsírembólia szindrómával együtt fordul elő.
okoz
A zsírembólia általában csonttörések után fordul elő. A csontvelő zsírból is áll. Ha a csontvelő megsérült, amikor megtört, a zsír kiszivároghat a csontvelő retikulum sejtjeiből és bejuthat a véráramba. Hosszú csőcsontok törése, intrameduláris szegezés és több bordacsont törése után a betegek csaknem 90% -ánál a tüdőben nagyon kicsi a zsírembolia.
A zsírcseppek még a zsírszövet vagy zsíros máj tompa trauma után is bejutnak a tüdőbe. Négy napig is eltarthat, amíg a kis zsírmolekulák eljutnak a tüdő erekbe. A zsírembólia a testzsír mechanikus csökkentésének, az úgynevezett zsírleszívásnak is következménye lehet. Égések, rabdomiolízis, csontvelő-transzplantációk és csontvelő-betakarítás szintén zsírembólia kialakulását okozhatják.
Különböző betegségek gyakran kapcsolódnak a zsírembólia kialakulásához. Ide tartoznak az akut hasnyálmirigy-gyulladás, elhízás, sarlósejtes vérszegénység, cukorbetegség, vírusos hepatitisz, izomdisztrófia, miokardiális infarktus és szisztémás lupus erythematosus. Az exogén kockázati tényezők magukban foglalják a csővezetést, a propofol-infúziókat, a nagy dózisú szteroidokat, a limfográfiát és a nagy dózisú kemoterápiát.
Tünetek, betegségek és tünetek
A zsírembólia tünetei gyakran nem jellemzőek. Az érintett betegek légszomjról panaszkodnak. A légzés felgyorsult. A szív versenyzik, és a betegek mellkasi fájdalmak vannak. Ezek a vállon, háton vagy gyomoron is sugárzhatnak. A fájdalmat félelem és nyugtalanság kíséri. A betegeknek köhögniük kell.
Ha az erek eltörnek a megnövekedett nyomás miatt a tüdőben, a köpet keveredhet a vérrel. A betegek hanyagul izzadnak és szédülésről panaszkodnak. Végül elájulhatnak. Egyes esetekben szívritmuszavarok is előfordulnak. Ha a nagy vérereket befolyásolja a zsírembólia, vagy ha a tüdő nagy részén már nincs vére, akkor fennáll a keringési összeomlás és sokk veszélye.
Számos zsírembóliában szenvedő beteg lelassította a véráramlást és fokozta a vér viszkozitását. A zsírcseppek által okozott érrendszeri károsodás aktiválja a véralvadást. Az aktivált vérlemezkék felszabadítják a szerotonint. Ez növeli a kis erek permeabilitását. A folyadék szivárog a szövetbe, így sokk alatt néhány órán belül bekövetkezhet.
Mielőtt nagy vagy több csepp zsír eltömíti a tüdő ereit, kisebb embolizmusok léphetnek fel. Ezek enyhe mellkasi fájdalomként, köhögésként vagy szédülésként jelentkeznek. A kis zsírembóliák a szervezetben még mindig lebonthatók, így a tünetek rövid idő után ismét eltűnnek. A zsírembólia szindróma kialakulhat a zsírembólia részeként.
Jellemzője a petechiák triádja, a neurológiai tünetek és a légzőszervi tünetek, és 12-36 órával jelentkezik a zsírembólia trauma után.
diagnózis
A zsírembólia megállapításai gyakran pontatlanok. Egyes esetekben a fő kritériumok, mint például a légszomj, a gyors légzés vagy a mellkasi fájdalom, teljesen hiányoznak, így a zsírembólia gyakran a kizárás diagnózisa. A vér- és vizeletvizsgálatok zsírcseppek tartalmazhatnak, jelezve a zsírembolizmust.
Még mindig megvitatják, hogy a bronchiolo-alvelaris mosás zsírtartalmú fagocitái valóban mindig a tüdő zsíreimbolizmusának jeleit mutatják-e. A mellkasröntgen további bizonyítékokat szolgáltathat a zsírembólia kialakulásáról.
Kifejezett embolia esetén folt alakú beszűrődések láthatók a tüdő felső részén. Az artériás vérgáz-elemzés nyomokat is szolgáltathat. A nem megfelelő oxigénellátás (hipoxia) gyakran a zsírembólia korai tünetei. A thrombocytopenia a betegek egyharmadánál kimutatható. A magyarázatlan anémiát kétharmadában írják le.
Mivel mind a trombocitopénia, mind az anaemia nem specifikus, és a mechanizmust még nem tisztázták, meglehetősen bizonytalan bizonyítékoknak tekinthetők. A biokémiai tesztek sem elég specifikusak. A szérum lipáz és a foszfolipáz fokozódik a zsírembólia okozta tüdőkárosodás esetén, de zsírembólia nélküli traumás betegekben is növekszik.
szövődmények
A zsírembólia súlyos szövődményeket okozhat. Ezek egyike a tüdőembólia, amely a legrosszabb esetben halálhoz vezethet. Mivel a tüdőembólia elsősorban akutan alakul ki, sürgősségi orvos általi gyors mentésre van szükség a beteg túlélése érdekében. A legtöbb esetben az érintett személyek légzési nehézségeket tapasztalnak.
Légzés jelentkezik a mellkasban, és a szív gyorsabban dobog. A betegeket gyakran pánikrohamok és súlyos szédülés szenvedi. A tüdő és a szív fájdalma szorongáshoz és félelemhez vezet a szívroham miatt. A szív gyors tapintása izzadság kitörésekhez is vezet, és néhány érintett ember elveszíti eszméletét és elájul.
A zsírembólia miatt a beteg mindennapi életében súlyosan korlátozott. Még az egyszerű és könnyű mozgások kimerítőnek tűnnek, és fájdalmat okozhatnak a tüdőben vagy a szívben. A célzott kezelés nem lehetséges. A szabad zsírsavakat azonban köthetik az albuminok, amelyek csökkenthetik a zsírembólia tüneteit. A fent leírt komplikációk és panaszok azonban itt is előfordulhatnak.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Légzési elégtelenség, szívdobogás vagy egyéb zsírembólia jelei esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Mellkasi fájdalom és köhögési rohamok szintén figyelmeztető jelek, amelyeket gyorsan meg kell tisztázni. Ha egyéb tünetek, például verejtékezés, szédülés vagy szívritmuszavar jelei fordulnak elő, sürgősségi orvoshoz kell fordulni.
Keringési zavar és sokk esetén az érintett személyt azonnal orvosával kell kezelni. A test általában önmagában képes lebontani a kis zsírembóliákat. Orvosi vizsgálat szükséges, ha újra és újra olyan tünetek jelentkeznek, mint köhögés, szédülés vagy enyhe mellkasi fájdalom.
Ha a zsírembólia szindróma tünetei jelentkeznek, ezt azonnal meg kell vizsgálni és szükség esetén kezelni kell. A háziorvos megteheti az első kitalálást, majd a beteget egy specialistához irányítja, aki további terápiás intézkedéseket kezdeményez.
A kezelés során rendszeresen orvoshoz kell látogatni, hogy kizárják a szövődményeket. Nemkívánatos események esetén azonban a sürgősségi orvosi szolgálathoz lehet fordulni. Ha a tünetek súlyosak, a beteget kórházba kell vinni.
A környéken lévő orvosok és terapeuták
Kezelés és terápia
Mivel a zsírembólia patogenezise még nem teljesen ismert, a terápiának nincs szabványa. A kortikoszteroidok adása kedvezően befolyásolja a zsírembólia előrejelzését. Az albuminok megköthetik a szabad zsírsavakat, és így pozitív hatással vannak. A heparin a vérplazmát is megtisztíthatja a lipidekből.
Outlook és előrejelzés
A zsírembólia akut egészségi állapot. Orvosi ellátás vagy az elsősegély-nyújtási intézkedések azonnali végrehajtása nélkül az érintett személy korai meghalhat. Gyors intenzív orvosi ellátással és az azt követő jó orvosi ellátással a tünetek enyhíthetők. A tünetektől mentes is lehet.
A zsírembólia okozta tünetek intenzitásától függően azonban egész életen át tartó károsodásokhoz is vezethet. Hosszú távú kezeléseket kínálnak, amelyeknek az életminőség folyamatos javulásához kell vezetniük. A beteg együttműködésével nagy a esély a tünetek csökkentésére. Az általános életmódot a vészhelyzet bekövetkezése után a beteg lehetőségeihez kell igazítani. Ezenkívül a zsírembólia okait párhuzamosan meg kell gyógyítani és gyógyítani. Ezt általában néhány hónapon belül megkapják.
Mivel a csonttörések vagy sérülések a zsírembólia leggyakoribb okai, ezt a gyógyulási kilátást külön-külön kell mérlegelni. Ha a fizikai tünetek mellett a légszomj vagy a traumatizáló állapot tapasztalata további mentális betegségeket eredményez, akkor a prognózis romlik. A pszichológiai komplikációk az életminőség súlyos romlásához vezethetnek, és káros hatással lehetnek a különféle életmódokra. Súlyos esetekben a beteg élete végéig szenved a tapasztalatoktól, és pszichoszomatikus rendellenességekkel jár.
megelőzés
A törés utáni műtétek során a zsírembolizmusok kialakulásának megelőzése érdekében a műtét során a csontvelő nyomását a lehető legkisebbnek kell tartani. Ezt vákuumkezeléssel vagy külső rögzítővel lehet elérni.
Utógondozás
A követő gondozási lehetőségek súlyosan korlátozottak a zsírembólia esetén. Az étrendben radikális változást kell végrehajtani a zsírcseppek további képződésének megakadályozása érdekében. Általános szabály, hogy az orvos beállíthat egy helyes és egészséges táplálkozási tervet, amely szerint az érintett személy tájékozódhat.
A zsírembólia szintén korlátozhatja a beteg várható élettartamát. A betegség sikeres kezelése után fontos, hogy az egészséges életmódot egészséges táplálkozással kövesse, hogy a betegség nem ismétlődik meg.
Különböző sportok is segíthetnek a tünetek enyhítésében és a test teljesítményének fokozásában. Sok esetben az érintett személyek gyógyszeres kezeléstől függnek a tünetek tartós enyhítése érdekében. Fontos gondoskodni arról, hogy rendszeresen szedjük, és hogy az adagolás helyes-e, hogy ne legyen további szövődmény.
Mindenekelőtt azonban meg kell határozni a zsírembólia kiváltó okát, hogy az okot gyorsan lehessen kezelni. Pszichológiai zavar vagy depresszió esetén a saját családja segítségének és támogatásának nagyon pozitív hatása van a betegség további lefolyására.
Ezt megteheted magad is
A zsírembólia gyakran myelinizált csonttörések vagy ortopédiai vagy trauma műtétek után fordul elő. A máj tompa sérülései szintén hordozzák a zsírembólia kockázatát. De számos betegség, mint például a hasnyálmirigy-gyulladás, a miokardiális infarktus vagy a vírusos hepatitisz is okozhat akut zsírembóliát. Általános szabály, hogy ezek olyan akut esetek, amelyek azonnali sürgősségi orvosi ellátást igényelnek.
Az önsegítő intézkedéseket az akut zsírembólia nem veszi figyelembe. Még kevésbé súlyos esetekben is általában fájdalom van a tüdőben, és az érintett személyek gyakran pánikrohamakat, szorongásérzetet és izzadást, vagy akár elájulást okoznak. A terápiás intézkedések általában egy erőteljes oxigénellátásból állnak, amely kompenzálja a csökkent tüdőfunkciót.
Ugyanakkor intenzív orvosi ellátásra és kezelésre van szükség, hogy azonnal beavatkozhassunk, ha súlyos szövődmények fenyegetnek. Általában katecholaminokat használnak, amelyeket a tüdő artériás vérnyomásának szigorú ellenőrzése mellett adnak be. Az akut vészhelyzet miatt a mindennapi életben nincs szükség kiigazításra.
A gyengén előrehaladott zsírembolizmusokhoz kapcsolódó gyakran nem specifikus tünetek miatt az egyértelmű diagnózis gyakran nehéz, főleg ha nincs légszomj és magas légzési sebesség, sem fájdalom a mellkas területén.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
