elektroretinogram

A elektroretinogram egy elektroretinográfia, a szem retina speciális funkcionális vizsgálatának eredménye. A mérés célja a retina fényérzékeny sejtjeinek (kúpok és rudak) működésének ellenőrzése. Megmérjük azokat a villamos impulzusokat, amelyeket a rudak és a kúpok előre meghatározott fénystimulumok alapján generálnak és az elektroretinogramban rögzítenek.

Mi az elektroretinogram?

Az emberi szem retinajában kétféle típusú fotoreceptor létezik: szenzoros sejtek, amelyek a fénystimulumokat elektromos idegi impulzusokká alakítják, és továbbítják azokat a látóidegön keresztül a kép létrehozásához és a "képfeldolgozáshoz". Elsősorban a sárga folt (makula / fovea) területén, a legélességesebb látás és a színes látás területén, három különféle típusú fotoreceptor (kúp) létezik.

Felelősek a napfényben lévő színes látásért, ezért kevésbé érzékenyek a fényre. Ezzel szemben a nagyon fényérzékeny rudak felelősek a gyenge fényviszonyok közötti látásért. A rudak elsősorban a sárga folton kívül koncentrálódnak, és felelősek az éjszakai monokróm, homályos látásért. Az elektroretinográfia felhasználható annak ellenőrzésére, hogy a fotoreceptorok megfelelően működnek-e, és bizonyos betegségek diagnosztizálására. Az elektroretinográfia eredményét rögzítik az elektroretinogramban (ERG).

A kúpok és a rudak közötti nagyon eltérő fényérzékenység miatt különbséget kell tenni a kúpok ellenőrzésére szolgáló fényhez igazított (fénytani) körülmények között és a rudak ellenőrzéséhez a sötétre adaptált (skotopikus) körülmények között. A fényreceptorok által elektromos idegimpulzusokká alakított fénystimulumokat az elektródák felveszik és az ERG-be rögzítik. A leggyakoribb eljárás apró arany- vagy platinaelektródok beillesztése a kötőhártya zsákba anélkül, hogy a szaruhártyával való közvetlen érintkezés lenne.

A korábban alkalmazott módszereket, amelyek szerint az elektródokat közvetlenül a retinára helyezik összetett folyamatban, vagy kontaktlencséket használnak beépített elektródákkal, manapság ritkán alkalmazzák. Az elektródáknak a bőrre ragasztására szolgáló módszer bizonytalannak bizonyult a pontatlan eredmények miatt.

Funkció, hatás és célok

Az ERG információt nyújt a konverziós lánc működéséről, a beeső fény stimulusától az ebből eredő elektromos idegi impulzus generálásáig a retinaban. A módszer eredeti hibája az volt, hogy a retina bizonyos régióira, például a sárga foltra korlátozódó betegségek és funkcionális rendellenességek nem mindig voltak felismerhetők. Ezért, a diagnosztikai céltól függően, három ERG változatot használnak. Ez a klasszikus ERG, amelyet az egész retina funkcionalitásának megvizsgálására használnak.

A teljes látómezőt változó fényerősségű és változó frekvenciájú fehér fényhullámoknak teszik ki. A makula speciális betegségei nem észlelhetők. A második módszernél az ERG mintázatot, a megkülönböztető, nagy kontrasztú, leginkább sakktáblaszerű mintákat játsszuk fekete-fehérben, és a színek percenként háromszor megfordulnak. A módszer segítségével funkcionális rendellenességeket lehet felismerni a makula területén. A harmadik változat a multifokális ERG, amelyben a retina kicsi hatszögletű területei vannak kitéve. Ez az eljárás felfedi a lehetséges hibákat is a sárga folt területén. A különféle ERG eljárások hatékony diagnosztikai módszer a retina és a csíra örökletes vagy szerzett betegségeinek kimutatására.

Ezen túlmenően az ERG eljárásokat a gyógyíthatatlan retina betegségek előrehaladásának és pozitív esetekben a terápia előrehaladásának nyomon követésére is használják. A legfontosabb és leggyakoribb örökletes betegség, amely a retina fokozatos degenerációját okozza, a rethinopathia pigmentosa, amely minden típusú fotoreceptorra, azaz a kúpokra és a rudakra egyaránt hatással van, és a látás fokozatos romlását eredményezi a teljes vakságig. Más, néha nagyon ritka, retina vagy csontkori degeneratív betegségeket, amelyeket genetikai rendellenességek okoznak, szintén diagnosztizálni lehet ERG-vel.

Erre példa lehet a fiatalkori makuladegeneráció, amely kizárólag a sárga foltot érinti, vagy a kúpdisztrófia, egy örökletes betegség, amelynek során az éjjellátás szempontjából fontos rudak degenerálódnak és működésképtelenné válnak. Az retina és a csíra szerzett rendellenességeit és betegségeit is az ERG diagnosztizálhatja. Például diagnosztizálhatók retinagyulladás (retinitis), retinalerakódások (ablatio retinae) és az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD).

Az ERG emellett hozzájárulhat a helyes diagnózishoz, ha gyanú merül fel a retina krónikus magas vérnyomásából (hipertóniás retinopathia), vagy ha feltételezik a diabéteszes retinopathia kialakulását. Az ERG egy másik fontos alkalmazási területe a látóideg károsodásának kimutatása a krónikusan megnövekedett szemnyomás miatt, ami a glaukóma tünete. Az A-vitamin hiánya vagy egyes gyógyszerek vagy toxinok nemkívánatos mellékhatásai által okozott retina károsodásokat ERG segítségével lehet lokalizálni és diagnosztizálni.

Itt megtalálja gyógyszereit

Kockázatok, mellékhatások és veszélyek

A retinográfia különös előnye, hogy objektív eljárás, amelynek eredményei függetlenek a beteg szubjektív állapotától. Különösen a retina bizonyos, lassú degenerációival kezdetben alig vannak tünetek. Ilyen esetekben az ERG a változásokat már a korai szakaszban felismeri, hogy a megfelelő terápiát már a korai szakaszban meg lehessen kezdeni, és az érintett személy ennek megfelelően módosítsa viselkedését.

Az összes ERG-eljárás fájdalommentes és nem invazívként is besorolható, kivéve a finomszálú elektródokat, amelyeket a kötőhártya zsákba helyeznek. Ritka esetekben előfordulhat, hogy a mérési eredményeket meghamisítják, mivel a szaruhártyára alkalmazott elektródok megcsúsztak, és ezt a tényt nem vették észre. Néhány esetben a szemben enyhe irritáció, bőrpír vagy égő érzés jelentkezik, olyan tünetek, amelyek általában rövid időn belül önmagukban oldódnak meg. További kockázatok nem észlelhetők.