DNS-vírusok

A világ tele van vírusokkal. Néhányukkal sikeresen lehet harcolni, míg mások súlyos betegségeket okoznak. A következő szövegnek el kell magyaráznia, miért van ez így. A DNS-vírusok olyan vírusok, amelyek genomja DNS-ből (genetikai anyagból) áll.

Mik a DNS-vírusok?

A vírus általában a fertőzés hordozója, amely genetikai anyagból áll. Ez állhat DNS-ből (dezoxiribonukleinsav) vagy RNS-ből (ribonukleinsav). A szálakat fehérjehéjba csomagoljuk. A DNS-vírus olyan vírus, amelynek genetikai anyaga dezoxiribonukleinsavat tartalmaz.

A genetikai anyagot genomnak hívják. A genom lehet kettős vagy egyszálú. Maguk a szálak egy darabból állnak (nem szegmentált), vagy különféle darabokra oszthatók (szegmentált). A DNS-genom képes gyűrűben (kör alakban) vagy nyílt szálban (lineáris) megjelenni. Az RNS-vírusokkal szemben a DNS-vírusok kevésbé változóak.

Ennek eredményeként gyakran stabilak a környezeti hatásokkal szemben. Ennek oka a nagyobb kémiai stabilitásuk és alacsonyabb mutációs arányuk. Enzimeik, amelyeket a DNS replikálásához használnak, a DNS polimerázok, saját korrektúrázó funkcióval rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a helytelenül beépített DNS-t felismerik és eltávolítják. Ez azt jelenti, hogy a mutációk ritkábbak. A vírusok nem képesek megbirkózni a független anyagcsere folyamatokkal. Ehhez szüksége van egy gazdasejtre, amelybe bejuttatja saját genetikai anyagát.

A kutatás számos különféle vírust megszámol, és 20 víruscsaládra osztja őket. Az alábbiakban felsoroljuk a hat legfontosabb vírustípust:

• Herpes vírusok
• Humán papillómavírus
• Parvovírusok (Parvoviridae)
• Humán adenovírusok
• Himlővírusok
• hepadnavírusokat

Jelentés és funkció

Ha a test vírusokkal fertőzött, akkor az egész test éber. Mivel a DNS-vírusok nem képesek felépíteni saját anyagcseréjukat, függnek egy sejt megfertőzésétől.

A test saját sejtjeit használják gazdaként. Saját genetikai anyagot hoznak be ezekbe a megszállt sejtekbe. Ettől a ponttól kezdve a fertőzött sejt az idegen genetikai anyagot használja fel új vírusok létrehozására. A vírusok felszabadulásakor a sejtek elpusztulnak. A vírusok a sejteket önpusztítják. Az emberi test immunrendszere megpróbálja megakadályozni a sejtek fertőzését. A dörzsölő sejteket elküldik a DNS-vírusok és a beteg sejtek megsemmisítésére.

A betegség tipikus tünetei, például láz, gyengeség és étvágytalanság a védekező reakció során jelentkeznek. Ha a test túléli a vírusok támadását, akkor visszamenőleges immunitás van ezen vírusokkal szemben. Az immunvédelem memóriasejteket hozott létre, amelyek felismerik az ellenséget, ha újból támadnak. Ennek eredményeként az emberek csak egyszer élnek bárányhimlővel, mumpszmal vagy kanyaróval.

A vakcinázások során a meggyengült vírusokat használják immunizálásra. Ezek miatt a test védekező képességeket fejleszt ki. Lehetséges fertőzés esetén az immunrendszer közvetlenül képes a vírus elleni küzdelemre. A nyugati világban lehetséges volt a bárányhimlő felszámolása oltás segítségével. Vannak olyan fertőzések is, amelyeket nem lehet vakcinázással kezelni. Ide tartozik a HI vírus, amely megtámadja a test saját immunsejtjeit, és feleslegessé teszi a korábbi oltást.

A vírusok nagyon veszélyesek az emberekre és az állatokra. Rendkívül alkalmazkodóképesek és változtathatóak. A DNS-vírusok genetikai összetétele folyamatosan változik a mutációk révén. Megváltoztathatják felületüket, amely alapján a test saját védelmi rendszere felismeri őket. Túlmúlják a képződött antitesteket, mert már nem tudnak dokkolni a vírus felületére. Az antitestek a megváltozott felület miatt már nem tudják felismerni és elpusztítani a vírusokat. Ezért évente új influenzavírus elleni vakcinákat alkalmaznak.

Betegségek és betegségek

A DNS-vírusok képesek az egyik fajról a másikra ugrálni. Állatoktól emberekig terjedhetnek, hogy új gazdaszervezetükön szaporodjanak.

Ez rendkívül veszélyes, mivel a meglévő védekezés nagyrészt hatástalan. A gazdaszervezet tehát nagyon fertőző és gyorsan terjedhet. Ez történt a sertésinfluenza vagy a madárinfluenza esetében. Ahhoz, hogy az állati vírus az emberekben egyáltalán működjön, egynél több mutációra van szükség. Két különböző vírus összekeveredik, hogy új vírust képezzen. A pandémiák kockázatának korlátozása érdekében ezért sok vírusos betegséget be kell jelenteni.

A DNS-vírusok további veszélyt jelentenek, mivel évekig lehetnek a testben anélkül, hogy tüneteket okoznának. A fertőzés csak sejtkárosodáshoz és észlelhető betegséghez vezet, ha más kiváltókat adnak hozzá.

A herpeszvírusok a leggyakoribb DNS-vírusok. Különösen a herpes simplex vírus széles körben elterjedt. A fertőzést az arc, az ajkak, a szájnyálkahártya vagy a szem hólyagjai felismerik.