Kolin

Kolin széles körben elterjedt és nélkülözhetetlen biológiai ágens. Számos anyagcsere-folyamat csak kolin segítségével zajlik le. A kolinhiány tehát különféle egészségügyi problémákhoz vezet.

Mi a kolin?

A kolin egy kvaterner ammóniumvegyület, amely szintén egyértékű alkohol. A nitrogénatomot három metilcsoport és egy hidroxilcsoport veszi körül. Mivel az ammóniumvegyület pozitív töltésű, sóként van jelen.

A kereskedelemben kolin-klorid formájában kapható. A hatóanyag sok ételben vízben oldódó, félig nélkülözhetetlen tápanyagként található meg. Elsőként 1849-ben, a német kémikus, Adolph Strecker fedezte fel a sertés epeben. 1862-ben Adolph Strecker jellemezte és megnevezte ezt a hatóanyagot. A kolint a B-vitamin-komplex vitaminjaként osztályozták, mert lenyelése jellegzetes hatással volt az idegrendszerre és a különféle anyagcsere-folyamatokra.

Ugyanakkor felismerték azt is, hogy az emberi anyagcserében a metionin és a lizin aminosavakból is termelődik. A test saját termelése azonban nem olyan magas, hogy a kolinszükséglet bármikor megfelelő módon fedezhető legyen. Ez az oka annak, hogy a kolint manapság vitamin-szerű hatóanyagként ismerték. A kolin nevét a gall "görög szó", a "Cholé" nevet kapta. Az epe fontos alkotóelemeként felelős a zsíros anyagok emulgeálásáért és ezáltal a zsírnak a májból történő eltávolításáért.

Funkció, hatás és feladatok

A kolin különféle funkciókkal rendelkezik az emberi szervezetben. A szervezetben ecetsavval végzett észterezéssel acetilkolinná alakul.

Az acetilkolin fontos neurotranszmitter, amely az idegimpulzusok továbbításáért felel. Fontos szerepet játszik mind a szimpatikus, mind a parasimpatikus idegrendszerben. Ezek az inger átvitel döntő hatással vannak a személy szellemi teljesítményére, koncentrációjára és emlékére. Például alacsony kolinkoncentrációnál szignifikánsan csökkent koncentrációt és memóriateljesítményt találtak. A kolin szintén részt vesz a mielin szintézisében. A mielin egy olyan fehérje, amely a szigetelés révén megvédi az idegcsatornákat a külső hatásoktól.

A kolin a sejtmembránok kulcsfontosságú alkotóeleme is foszfolipidek formájában. A membránok legismertebb foszfolipidje a lecitin. A lecitin két zsírsavval észterezett glicerint és kolint tartalmaz. A sejtek érintkezését a kolin membránhoz kötött foszfolipidjei is közvetítik. A folsav és a metionin mellett a kolin is fontos metilcsoport-hordozó. Ha hiányzik a folsav és a B12-vitamin, a kolin biztosítja a homocisztein metilezését metioninná.

Ezáltal elősegíti a metionin metilcsoportot átvivő szerként történő működését. A kolin szintén fontos szerepet játszik az epeben. Ez észterezett formában biztosítja a lipidek emulgeálódását, és így a zsírt és a koleszterint szállítja a májból. Ez megakadályozza a zsír felhalmozódását a májban. Végül is a kolin részt vesz olyan fontos hormonok szintézisében, mint a norepinefrin vagy a melatonin.

Oktatás, előfordulás, tulajdonságok és optimális értékek

A kolin a természetben széles körben elterjedt. Az emberi szervezetben a lizin és a metionin aminosavakból készítik. A biológiai lebontás során a lizin szállítja a dimetilamin metabolitot, amelyet metilcsoport donor metionin kolinnal metilez. A szervezetben lecitinnel észterezhető a sejtmembránokban, metabolitként az anyagcserében, és ecetsavval észterezhető, mint neurotranszmitter, acetilkolin.

Mivel lecitinként kötődik az összes élőlény sejtmembránjaihoz, könnyen felvehető az étkezés útján. Az olyan élelmiszerekben található meg, amelyek még mindig tartalmaznak sejtmembrán alkotóelemeket. A tojássárgája, marhamáj, csirkemáj, búzacsíra, szalonna, szárított szójabab és sertéshús különösen nagy mennyiségű kolint tartalmaz. Az egészséges és változatos étrendnek ki kell terjednie a napi kolinszükségletre. Vegetáriánus étrend esetén különös figyelmet kell fordítani a kolinban gazdag zöldségek fogyasztására. Ide tartoznak a gabonafélék és a hüvelyesek.

Betegségek és rendellenességek

Mivel a kolin központi szerepet játszik a szervezet számos folyamatában, a kolinhiány negatív hatással van az egészségi állapotra. Általában elegendő kolin van az ételekben, így kolinhiánynak valójában nem szabad fellépnie.

Ennek ellenére vannak olyan betegségek, amelyek kolinhiányra vezethetők vissza. A túlzott alkoholfogyasztás kolinhiányhoz vezethet. Egy zsíros felszívódási rendellenesség is ahhoz vezet. Ezenkívül a folsavhiány másodlagos kolinhiányhoz is vezet. Ha hiányzik a folsav, a kolin átveszi a metilcsoport-hordozó funkcióját. Bontásban van, és más folyamatokhoz már nem áll rendelkezésre. A test saját szintézise nem elegendő. A súlyos betegségek, például az AIDS szintén kolinhiányhoz vezethetnek. A kolinnal való alulellátás következményei különféleek.

Ezt a legdrasztikusabban mutatja a zsíros máj fejlődése. A kolin hiánya miatt a zsírok már nem szállíthatók ki a májból. A májsejtekben tárolódnak. Ennek eredményeként a máj már nem képes megfelelően elvégezni méregtelenítő funkcióját. Hosszú távon a máj lebomlik. Hiány esetén a kolin már nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben az acetilkolin szintéziséhez. Olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a rossz koncentráció és a feledékenység.

Az alacsony kolinszint gyakran a magas vér homocisztein szintjéhez kapcsolódik. A homocisztein az arterioszklerózis kialakulásának kockázati tényezője. Ezenkívül úgy tűnik, hogy a kolinhiány bizonyos betegségek patogenezisét is rontja. Többek között azt találták, hogy a fekélyes vastagbélgyulladást pozitívan befolyásolja a lecitin alkalmazása. Ugyanez vonatkozik a krónikus gyulladásra vagy akár az emlőrákra.