A biokémiai kölcsönhatások Alapvetően a testben felhalmozódási és lebontási folyamatok zajlanak, amelyek összekapcsolódnak az energia felvételével és az energia felszabadulásával. A biokémiai kölcsönhatások zavarait betegségekben fejezzük ki.
Milyen biokémiai kölcsönhatások vannak a testben?
A test biokémiai kölcsönhatásait a biokémiai tudomány magyarázza. A test kémiai és biológiai folyamatainak kölcsönhatásaival foglalkozik. Az anyagcsere szorosan összekapcsolja a biológiai és kémiai folyamatokat. Az orvostudományban megvizsgálják a metabolikus folyamatokat ezen folyamatok rendellenességeinek azonosítása és kezelése céljából.Ezeknek a betegségeknek a kezelése akkor gyakran sikeres lehet, ha bizonyos hatóanyagokat kívülről szállít be. Ez gyógyszeres kezelés vagy hatóanyagok, például vitaminok hiánya lehet.
A sikeres kezeléshez azonban pontosan meg kell ismerni a kémiai folyamatokat. A biokémia ezért többek között a biológiai struktúrák, a molekuláris építőelemek építésével és egymással való kölcsönhatásukkal foglalkozik. Megvizsgálja az anyagok átalakulását és milyen követelményekre, enzimekre vagy hormonokra van szükség a különféle folyamatokhoz.
Ugyanakkor a biokémia azt is megvizsgálja, hogyan történik az információcsere a szervezetben és azon kívül, és milyen utak vannak az információk tárolására, kinyerésére és továbbítására.
Funkció és feladat
A test biokémiai kölcsönhatása az életfolyamatok általános kifejezése. A növények például abszorbeálnak szervetlen anyagokat, például szén-dioxidot, vizet és ásványi sókat, és napenergia hozzáadásával szerves vegyületekké alakítják azokat. Ezek a szerves vegyületek arra szolgálnak, hogy a növények felépítsék biomasszájukat és fenntartják a valós életfolyamatokat.
Az állati szervezetek, beleértve az embereket, már felépített szerves anyagból táplálkoznak. Egyrészt felépítik a test saját kapcsolatát, másrészt ezeket az anyagokat energiának a felhasználására használják fiziológiai folyamatokhoz.
Alapvetően a fehérjék, zsírok, szénhidrátok és nukleinsavak alapvető szerepet játszanak minden szervezetben. A fehérjék olyan polipeptidek, amelyek körülbelül 20 különböző proteinogenikus alfa-aminosavból állnak. Sok különböző funkciót látnak el a szervezetben. Részt vesznek az izmok és az összes belső szerv fejlesztésében. Immunoglobulinként képesek antitesteket képezni.
Minden enzim fehérjékből áll. Enzimekként katalizálják olyan fontos biokémiai anyagok képződését, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet számára. Néha hormonként is megjelennek, amelyek bizonyos biokémiai hatásokat fejtenek ki. A fehérjék különböző tulajdonságai és funkciói viszont a peptidláncban lévő aminosavak szekvenciájából adódnak. Az aminosav cseréje hatástalanná teheti a fehérjemolekulát, vagy teljesen más hatást eredményezhet.
A DNS-ben és az RNS-ben az úgynevezett nukleinsavak felelősek a fehérjék képződéséért. A genetikai kódot a DNS tárolja. Ez határozza meg, mely fehérjéket termelik és hogyan működnek. A fehérjék és nukleinsavak mellett minden szervezetnek szénhidrátokra és zsírokra is szüksége van. Míg a fehérjék felelősek a test felépítéséért és működéséért, addig a szénhidrátok és zsírok biztosítják a szükséges energiát a fizikai folyamatokhoz.
Ezen biológiai hatóanyagok alapvető építőelemei szorosan összekapcsolódnak a biokémiai ciklusokon keresztül. A citromsav-ciklus (citromsav-ciklus) nagy szerepet játszik az energiatermeléshez használt szerves vegyületek oxidatív bomlásában. A szénhidrátok, zsírok és fehérjék alapvető építőelemei azonban ebben a ciklusban konvertálhatók egymásba.
Egy vagy több enzimre van szükség a szervezet szinte minden reakciójához. Ezenkívül a hormonális rendszer egy magasabb szintű szabályozási mechanizmust jelent a fizikai funkciók összehangolására. Az információ továbbítása a sejteken, a sejtek között és különösen az idegsejtek között szorosan kapcsolódik az összes többi biokémiai folyamathoz.
A folyamatok jól koordináltak és kölcsönösen függnek egymástól. A folyamatok ilyen jó koordinációja az evolúció során fejlődött ki. Ha nem ez lenne a helyzet, az organizmusok elsősorban nem tudnának fennmaradni, vagy nem fejlődnének ki.
Betegségek és betegségek
A szervezetben a biokémiai kölcsönhatások nagyon bonyolultak, és a pontosan koordinált folyamatok minden eltérése és megszakítása súlyos egészségügyi problémákat okozhat. A kóros változások lehetőségei sokrétűek. Vannak mind veleszületett, mind szerzett anyagcsere-rendellenességek.
Mivel az anyagok átalakításának minden reakciójához enzimekre van szükség, a hibás enzim jelentős kóros folyamatokhoz vezethet. A hibás enzimeket génmutációk okozzák, amelyekben gyakran csak egy aminosavat cserélnek.
Az egyik példa a fenilketonuria. Itt a fenilalanin aminosav lebontását katalizáló enzim hatását génmutáció korlátozza. A fenilalanin felhalmozódása az agyban súlyos mentális károsodást okoz, ha kezeletlen marad. Az alacsony fenilalanintartalmú étrend megmentheti a serdülőket ettől az állapottól.
Sok más anyag nélkülözhetetlen a test számára. Ez azt jelenti, hogy be kell vonni őket az étrendbe. Ez vonatkozik a vitaminokra, ásványi anyagokra és egyes aminosavakra. Ha ezek hiányoznak az étrendből, akkor hiányossági tünetek fordulnak elő, amelyek gyakran súlyos betegségekkel, például cukor-vitamin hiányában súlyos betegségekkel társulnak.
A szerzett metabolikus rendellenességek másik tipikus példája az metabolikus szindróma elhízással, diabetes mellitus, lipid anyagcsere rendellenességek és arteriosclerosis. Ennek oka a helytelen étrend, amely évek óta túl sok szénhidrátot és zsírt tartalmaz, és amely nem dolgozható fel az emberi biológiai tervben.
.jpg)
.jpg)
