Kötőszöveti masszázs

A Kötőszöveti masszázs egy reflexterápiának felel meg, amely választ vált ki a szervekben, az izom-csontrendszerben és a bőrben a cuti-visceralis reflexív segítségével. Tapintható megállapítás után a terapeuta tangenciális ingerekkel működteti a kötőszövetet. A kötőszöveti masszázs ellátja a terápiás és a diagnosztikai funkciókat.

Mi a kötőszöveti masszázs?

A kötőszöveti masszázs egy szubkután reflexterápia, amelyet 1929-ben indított el E. Dicke gyógytornász. Abban az időben fogyatékossággal szenvedett, amely miatt láb amputációját kellett volna megkövetelni.

Súlyos hátfájását úgy kezelte, hogy erősen megsimogatta a sacrumot és a csípőcsontját. Ezután érezte, hogy bizsergő és csípődik a beteg lába, bár a végtag valójában klinikailag zsibbadt. Ezen tapasztalatok alapján Dicke kifejlesztette a masszázstechnikát. A módszer alapvető feltételezése az a megfigyelés, hogy a belső szervek betegségei feszültségbeli különbségeket okoznak a bőr alatti szövet kötőszövetében. A feszültség ezen különbségeit a masszőr érezte és eltávolítja.

A kézi stimulációs terápia tangenciális húzó ingerekkel működik. Ebben az eljárásban a bőrtechnika megfelel a szubkután és a fascia technikának. A kezelt zónák a cuti-visceralis reflexív segítségével a szervek, az izom-csontrendszer és a bőr reflex reakcióját váltják ki. A kötőszöveti masszázs legismertebb alformája a szegmensmasszázs. A kötőszöveti masszázs klinikailag mind diagnosztikai, mind terápiás célokat szolgál.

Funkció, hatás és célok

Minden kötőszöveti masszázs alapja egy tapintható lelet a szövetben. A terapeutanak fel kell mérnie a szövet folyadéktartalmát, meg kell határoznia a bőr alatti szövetben található összes reumás csomót és meg kell határoznia az izmok feszültségében mutatkozó különbségeket.

A tapintható leletek lehetnek például szubkután turgor változások, adhéziók, szenzoros rendellenességek vagy heg rendellenességek. A diagnosztizálás után a terapeuta stimulálja az érintett területeket egy speciális masszázs technikával, amelynek célja a feszültség kiegyensúlyozása. A kötőszöveti masszázs nemcsak a helyi szövetet érinti, hanem olyan távoli területeket is elér, mint a szervek és a szervek működése. A masszázst általában hetente kétszer vagy háromszor végzik el.

Minden ülés kb. 10-15 percig tart. Különböző panaszok különösen jól reagálnak a masszázs technikára. A kötőszöveti masszázs legfontosabb indikációi a gyulladással kapcsolatos gyomor-bél rendellenességek és a gyulladással kapcsolatos máj- vagy epeproblémák. A masszázs más típusú fájdalmakat, például migrén vagy menstruációs görcs is, a masszázsnak is pozitív hatással kell lennie. Reumás betegségek esetén a masszázstechnika enyhíti az ízületi fájdalmakat. A szív- és érrendszeri betegségek és érrendszeri betegségek terén a kötőszöveti masszázs pozitív hatással lehet a nem-gyulladásos vénás rendellenességekre, például varikozusokra, a lábak keringési rendellenességei mellett.

A kötőszöveti masszázs tehát terápiás hatást gyakorol a vegetatív szabályozó mechanizmusokra, és a cuti-zsigeri és cuti-bőr reflexív segítségével normál hangot teremt a kötőszövetben, a belső szervekben, az izmokban és az idegekben vagy az erekben. A masszázsra adott első reakció a hyperemia-nak felel meg, amely az első reakció. A kezelés során a szövet rugalmassága normalizálódik. Az érrendszeri rendszer, a szekréció és a motilitás normalizálódik. A kötőszöveti zónák, mint a masszázs kiindulópontjai, elsősorban a Fej zónáknak felelnek meg. Fel vannak osztva fejzónákra, bronchiális zónákra, kar-zónákra, gyomor- és májzónákra.

Ezen kívül vannak szív-, vese-, bél-, nemi és hólyag-vagy vénás nyirok-zónák. Általános szabály, hogy a tényleges masszázs a medence területén végzett munkával kezdődik. Később a munka lépéseit az egész hátra fordítják, és végül a gyomrot is tartalmazzák. Különféle technikák használhatók a feldolgozáshoz. A kétdimenziós technikákkal a terapeuta a hüvelykujjával és az ujjheggyel megmozgatja a bőr alatti szövetet. A bőrtechnika során felületesen eltolja a szövetet a bőr változó rétegében. A szubkután technika erősebb húzást igényel. A fascia technika a legjobban húzza az összes technikát, és megfelel a fascia élek ujjheggyel történő megmunkálásának.

Kockázatok, mellékhatások és veszélyek

Egy tapasztalt terapeuta mellett a kötőszöveti masszázs valójában nem jelent semmilyen kockázatot vagy veszélyt. A betegeknek azonban az eljárás fájdalmas. A kezelt szövetek területén fényes és tiszta vágás érzés kezdődik.

Minél nagyobb a szövetek feszültsége, annál erősebb a vágás érzése. A búza néha ideiglenesen kialakul a bőrön. Nem mindenkinek kell habozás nélkül részt vennie egy kötőszöveti masszázsban. A technológia ellenjavallata az akut gyulladás, akut asztmás rohamok vagy szívbetegségek és daganatok. Akut láz, sérülések vagy myositis és trombózis szintén ellenjavallatok. Minden érrendszeri betegség esetén a masszázst csak a kezelõ orvossal konzultálva kell elvégezni.

Ugyanez vonatkozik az akut gyulladásra, fertőző betegségekre, vérzési hajlamra vagy keringési problémákra. A masszázs módszer kifejezetten eredményesnek bizonyult az izom-csontrendszeri betegségek kezelésére. A gerincoszlop szindrómákat, reumatikus betegségeket, ízületi fájdalmakat és traumákat ezért a kötőszöveti masszázs indikációinak tekintik. A belső szervek egyes betegségei szintén tipikus javallatok. Ide tartoznak például a légzőszervi betegségek vagy az urogenitális betegségek.

Érrendszeri betegségek, például funkcionális artériás keringési rendellenesség, arteriosclerosis vagy poszt-trombotikus szindróma szintén lehetséges indikációk. A kezelés már ugyanolyan sikeres volt olyan neurológiai rendellenességek esetén, mint a parrezis, neuralgia vagy spasticitás. Kétség esetén mindig forduljon orvoshoz, hogy felmérje a lehetséges kockázatokat és kizárja a nem kívánt mellékhatásokat. Időközben a masszázstechnikát tovább fejlesztették, és így Häfelin szerint a szubkután reflexterápia részévé vált.