Léggömb tágulás

A Léggömb tágulás az ér vékonyabb szakaszát speciális ballonkatéterrel kibővítjük. Az eljárást elsősorban érrendszeri műtétekben alkalmazzák.

Mi az a léggömb tágulás?

A léggömb tágulása során az ér szűkített szakaszát egy speciális ballonkatéterrel kibővítjük. Az eljárást elsősorban érrendszeri műtétekben alkalmazzák.

A léggömb-dilatáció az egyik minimálisan invazív eljárás. Szűkített erek vagy üreges szervek kiterjesztésére használják. A dilatáció kifejezés latinul származik, és azt jelenti: "kibővíteni" vagy "kibővíteni".

A léggömb-dilatáció alternatívájaként szolgál egy szív drága bypass-műveletének. Például időnként terápiásan is elegendő lehet egy keskenyített szívkoszorúér meghosszabbítása felfújható katéter segítségével. Az orvosok a léggömb-tágulást is nevezik Perkután transzluminalis angioplasztika (PTCA) vagy Perkután koszorúér-beavatkozás (PCI).

Funkció, hatás és célok

A léggömb-dilatáció legfontosabb indikációi az angina pectoris vagy az akut koszorúér-szindróma. Kezeljük a külső artériák és a koszorúér arteriosclerotikus vaszkuláris stenozait (szűkületeket).

A léggömb-dilatáció felhasználható a gastroenterológiában a nyelőcső vagy az epevezeték kiszélesítésére is. Az urológiában az eljárást alkalmazzák a húgycső bővítésére a prosztata régiójában, míg a fül-, orr- és torokgyógyászatban a paranasalis sinus csatornák kiszélesítésére használják. Az arterioszklerózis esetében azonban nem mindig lehet a szűkített területeket léggömb-dilatációval átjárhatóbbá tenni.

Végül a terápiás módszer meghozatala a kezelő orvostól függ. Ehhez meghatározza, hogy hol van a szűk keresztmetszet, és becsüli a beteg kockázatának szintjét. A ballon dilatáció akkor hasznos, ha az egyik szívkoszorúérben csak szűkület van, vagy ha a zsugorodás könnyen elérhető. A beteg egészségi állapota szintén fontos szerepet játszik. Súlyos stenosis esetén a siker esélye kevésbé jó.

A koszorúér angiográfia részeként ballon dilatációt végeznek. A beteg először olyan kontrasztanyagot kap, amellyel a koszorúér artériákat röntgenképként megjelenítheti a monitoron. Helyi érzéstelenítőt általában adnak az eljárás előtt. A könyökben vagy az ágyékban található artéria kinyitása után a sebész ezt egy hüvellyel látja el. Ez megkönnyíti a katéter behelyezését. Vészhelyzetben is hatékonyabb lehet. Az orvos rugalmas, keskeny vezetéket vezet be a hüvelyen a szív területére.

Miután elérte a koszorúér és a fő artéria (aorta) közötti csomópontot, még finomabb huzalt vezetnek be. Ez az első huzal belsejében helyezkedik el, és óvatosan tolja fel a kezelendő keskeny pont felé. Ehhez az orvosnak jó ösztönre van szüksége. Ha ez az eljárás sikeres, akkor a ballonkatétert a szűkített pontig lehet behelyezni. Az orvos csatlakoztatott monitort használ annak ellenőrzésére, hogy a műszerek a megfelelő helyen vannak-e. Ha a hajtogatott ballon a megfelelő helyen van, akkor a sebész azt nagy nyomáson felfújja. Néhány másodperc múlva a nyomás ismét csökken.

Ilyen módon a káros lerakódások eltávolíthatók. Általában azonban nem elegendő a ballont csak egyszer felfújni, ezért ezt többször meg kell ismételni. Ha több ballon tágulást kell végrehajtani, akkor ezt általában egy munkameneten belül kell elvégezni. Ha az érfalai szakadnak az eljárás során, akkor úgynevezett stent-t kell behelyezni. Rendkívül finom, fémből készült háló. A sztent a vezetéken keresztül vezethető be a szűkületbe. Amikor a ballon felfújódik, a fémhálót az erek falához nyomják. Ez megtartja a kibővített formát, és az artériát nyitva tartja.

A ballon tágulásának végén a ballont és a katétert eltávolítják a testből. A beteg ezután néhány órán át ágyban marad, és szorosan megfigyelik. Ha nincs több komplikáció a félelemhez, nyomáskötést alkalmaznak.

Kockázatok, mellékhatások és veszélyek

Az eljárás pozitív hatása érezhető röviddel a léggömb tágulása után. Ugyanakkor a betegek mintegy 35% -a később szűkíti az artériákat, ezt reziduális stenosisnak nevezik. Ennek eredményeként az érintettek angina pectoris panaszokat szenvednek.

Az orvos gyakorlati EKG segítségével meghatározhatja, hogy fennáll-e fennmaradó sztenózis. A stent beültetése után három-négy hónapig szükséges a gyógyszeres kezelés. Ha ismét panaszok vannak, a léggömb-tágítást meg lehet ismételni.

A léggömb-tágulás a szív egyik művelete, és bizonyos kockázatokkal és mellékhatásokkal jár. A kezelés során a beteg gyakran kényelmetlen nyomást érez, amelyet a ballon tágulása okoz. Szívritmuszavarok is előfordulhatnak léggömb táguláskor. Ritka esetekben a vérrög előrehaladhat, szívrohamot okozva. Egy másik elképzelhető komplikáció az érrendszeri perforáció, amely viszont pericardialis vérzést eredményez. Ebben az esetben gyakran szükséges az érrendszeri műtéti beavatkozás.

A szövődmények elkerülése érdekében azonban az orvosok folyamatosan ellenőrzik a beteget. Ilyen módon azonnal beavatkozhatnak, ha ténylegesen felmerülnek problémák. Fontos, hogy a léggömb-tágítást kórházban végezzék el. A szívműtéti sürgősségi csoportnak szintén jelen kell lennie. Az eljárás során fennáll a véredények károsodásának, a kontrasztanyag intoleranciájának és a szívroham vagy a stroke veszélye. Elvileg ritkán fordul elő léggömb-tágulással járó komplikáció. Az összes betegnek csak körülbelül két százalékát érinti ez.