Achilles-ín reflex

Amiben Achilles reflex vagy A tricepsz surea reflex reflex. Az úgynevezett önreflexek csoportjába tartozik, és leírja a test reakcióját az Achilles-ín ütésén. Ez a csapás után az ingerek továbbadódnak a testben, ami a boka nyújtásához vezet.

Mi az Achilles-reflex?

Az Achilles-ín vagy a Tendo musculi tricipitis sureae az emberi test legerősebb inga, és a sarokhoz köti a borjúizmakat, amelyeket más néven a tricepsz szuharé izmainak is ismertek.

Ezek a borjúizmok három izomcsoportból állnak: a két borjúizomból (gastrocnemius izomból) és a gerincizomból vagy soleus izomból. Ennek az inaknak a hossza körülbelül 20-25 cm. A borjú izmait az Achille-ín szabályozza. Ez lehetővé teszi olyan mozgásokat, mint például a láb behúzása, hasonlóan a balerinához, amikor a lábujjhegyen áll, vagy a lábát kifelé csavarja.

Az Achilles-ín reflexét az Achilles-ín könnyű csapja váltja ki. Egy stimulus jelet az aferens idegrostok továbbítanak. Az érintett idegrostok azok az idegrostok, amelyek továbbítják a bejövő jeleket, ebben az esetben az Achilles szemébe ütközést, amely kívülről történt, a test megfelelő rendeltetési helyére.

Ebben az esetben az afferentus ideg a tibiális ideg. Vezeti a jelet a gerincvelő felé. Itt a bejövő jel továbbadódik az efferens idegrostokra. Ezek az idegrostok továbbítják a jelet a külvilág felé. Az Achilles-ín-reflex esetén ez a sípcsont idején is történik. Az effektív idegrostokból érkező jel a tricepsz aurea izom, azaz a borjú izmainak összehúzódását idézi elő. Ez megnyújtja a bokát. Ezt az egész folyamatot reflexívként is leírják.

Funkció és feladat

Az Achilles-ín-reflex csak az emberi test számos reflexének egyike. Az önreflexek csoportjába tartozik, és gyakran használják a test védelmére a károsodásoktól. Az önreflex egy olyan reflex, amelyben a kérdéses szerv egy stimulusra adott reakciója megoldódik, ami azt jelenti, hogy a reakció pontosan ott zajlik, ahol az inger érkezett. Külső reflexek esetén a reakció az inger bemenetétől eltérő helyen zajlik.

Az afferens idegrostokból ingert küldünk a gerincvelőbe, majd visszatérünk az efferent idegszálakon és az érintett izomon keresztül, hogy az izom válaszoljon. Az Achilles-inak reflexén kívül van még néhány, például a hasi bőrreflex. Ha a hasi fal megüt, a hasi fal azonnal összehúzódik, ami a hasi fal megkeményedését okozza. Ez megvédi a belső szerveket a külső csapásoktól.

Egy másik reflex a lábujj hajlítási reflexe. Ezt Rossolimo reflexnek is nevezik, és leírja a lábujjbogyók rohamának reakcióját. Ennek eredményeként a lábujjak meghajlottak. Ez a reflex általában csak újszülötteknél fordul elő, és információt nyújt az idegrendszer vagy motoros rendszer lehetséges betegségeiről.

A közismert önreflex az adductor reflex. Ez egy reflex, amelyet a térdízület adduktor inakjának ütése vált ki. Az érintett láb rúg ki. A reflexeknek védeniük kell bizonyos területeket, például az emberek belső szerveit, de például a forró vagy éles tárgyakat vagy az eséstől is, amely kárt okozhat.

Betegségek és betegségek

A hibás reflexív másik oka a gerincvelő vagy a jeleket továbbító idegrostok károsodása. Az Achilles-ín reflex ívét az aferens idegrostok a gerincvelőn és az efferens idegrostokon továbbítják. Ezek továbbadják a jelet a borjúizomnak. Ha ez a jelátvitel zavart, annak oka lehet a nem megfelelő jelátvitel, azaz az idegrostok vagy a gerincvelő hibái. Ennek eredményeként előfordulhat, hogy a jel nem képes az aferens idegrostokból az efferent idegrostokba a gerincvelőn keresztül eljutni.

A gerincvelő károsodásának különböző okai lehetnek. A gerincvelő sérülése lehetséges, azaz a gerincvelő sérülése erőszak, például autóbaleset következtében.

Ezenkívül a hibás Achilles-ín-reflex herniated korongot is jelezhet, amelyben a csigolyák közötti csigák közötti korongok megsérülnek és elveszítik csillapító hatásukat.

A hibás Achilles-ín-reflex a poliora is utalhat, amelyet polionak is neveznek. A polio-t a poliovírus okozza, és bénulást okoz az idegsejtek és a gerincvelő megfertőzésével.

Ezenkívül a nem működő Achilles-ín-reflex a neurosyphilisre is utalhat. Ez az idegek károsodása, amelyet egy nem gyógyult szifilisz-betegség okozott. Ez a betegség a 18. században volt általános, de ma már nem gyakori.