Hangulat

A Kedélyállapot vagy Hangulat hosszabb ideig tartó érzelmi állapot. A hangulatok időről időre változhatnak, és erős ingadozásoknak vannak kitéve. Az elmeállapotot számos tényező befolyásolja, és a depressziótól és az egyensúlytól az eufórikus érzésekig terjed.

Milyen a hangulat?

A lelki vagy hangulati állapot hosszabb ideig tartó érzelmi állapot. A hangulatok időről időre változhatnak, és erős ingadozásoknak vannak kitéve.

Az elme nem pusztán a tiszta érzések összessége. Az érzelmi élet szorosan összekapcsolódik az értékekkel, és pusztán logikusan nem magyarázható meg. Az egyéni tapasztalatok, minden álom, minden tapasztalat és saját fantáziák olyan képet alkotnak, amely minden helyzet értékelésekor rezonál.

Pszichés egységünket és egészségünket az összes érzelem és akaratlan impulzus összessége határozza meg, amelyet idővel megszerztünk. Az elme érzelmi érzései különböznek az érzelmi érzésektől, amelyeket a szív határoz meg. Az ember gondolkodásmódja befolyásolja azt is, hogy miként lépnek kapcsolatba másokkal.

A lelkiállapot a pszichológia tárgya, és az egyik olyan terület, amely az emberben zajlik. Ennek ellenére az ember hangulata felismerhető arckifejezéseikkel, gesztusaival és beszélt mondataival. A hangulat érzelmi színt kölcsönöz a tapasztaltnak.

A pszichológia négy alapvető hangulatot különböztet meg: örömteli, optimista, melankolikus és fenyegetõ. A hangulatok funkcionális állapotokat hoznak létre a szervezetben, tehát biológiai hatásuk van. Ezek viszont súlyos zavarokat okozhatnak.

Funkció és feladat

Az érzelmek világa számos érzelmi és szellemi jelenséget foglal magában, és az emberek általában vagy nagyon pontosan leírhatják érzelmi tapasztalataikat. Vannak olyan alapvető érzések, mint a szeretet, félelme vagy undor, és több ezer olyan árnyalattal, amelyek cselekvésre késztenek bennünket.

Az elme és a lélek szorosan összekapcsolódnak. Hangulatunk érzékelő számunkra és a külvilágunk számára is. Kollégánk hangulatunkból meg tudja mondani, milyen állapotban vagyunk, és hogyan kell ennek megfelelően cselekednünk. Pontosan ugyanaz történik fordítva. A hangulat egy érzékeny mérőműszer, amely még szavak nélkül is jelzi, mennyire ellenálló, mennyire boldogok vagy agresszívak.

A hangulatot pozitív és negatív hatásokkal egyaránt befolyásolhatják külső tényezők, például környezetünk viselkedése, valamint étrend és egészségfejlesztő intézkedések.

Az elme az erkölcsi nevelés alapja. A pozitív, a jó és a gyönyörű iránti alapvető mentális hozzáállás ápolható.

Ezt olyan értékek jellemzik, mint a bizalom, szerelem, hála, irgalom, igazságosság, segítőkészség, odaadás, megbízhatóság, akarat erő, kötelességérzet, szépség és vallásosság. Ezen tulajdonságok mindegyike alapja a jó viselkedés.

A nyomás az elmén van. Minél tovább tart a nyomás, annál jobban befolyásolja a hangulatunkat. A környezet tudatos észlelése és a pillanatra való koncentrálás stratégia a stressz kezelésére.

A testmozgás koncepciói szintén nagy szerepet játszanak a stressz leküzdésében, mivel a sport pozitív hatásait bebizonyították. A zene hasonlóan jó hatással van a stressz kezelésére. Minél jobban megismerjük saját hangulati barométerünket, annál könnyebb elkerülni a stresszes helyzeteket és pozitív helyzeteket keresni. A tartós érzelmi stressz súlyos mentális egészségügyi problémákat okozhat.

Itt megtalálja gyógyszereit

Depress Gyógyszerek depressziós hangulatok ellen és a hangulat enyhítésére

Betegségek és betegségek

A mentális egészségre több ezer tényező befolyásolja. Mindannyian tudunk olyan helyzeteket, amelyekben a betegségek az elmére utalnak, és negatív hangulatba hozzák minket. Ez különösen igaz a krónikus fájdalomra. De még egy beteg elme is súlyosan károsíthatja az egészséget és megüti a szerveket.

Az elme betegségeit azonban nem könnyű meghatározni, mivel sokkal kevésbé a lokalizálható térből származnak, mint a fizikai folyamatokból. Az ember mentális egészségének helyreállítása a pszichoterapeuták feladata. A kezelést járóbeteg-alapon vagy fekvőbeteg-ellátásban is végezhetik.

A mentális betegségek továbbra is tabu témák, és az érintett személyek általában későn találják meg az orvoshoz vezető utat. Az egészségbiztosító társaságok felmérései szerint minden ötödik foglalkoztatott szenved mentális rendellenességekben, ami a betegek teljes számának körülbelül 10% -a. A trend növekszik.

Az életkörülmények nagy szerepet játszanak az elmebetegségekben. Ez gyakran egzisztenciális félelmekhez vezet a munka elvesztése és a korengedményes nyugdíjba vonulás, a családi kötelékek feloszlatása, a magány és az öregségi szegénység félelme miatt. A legrosszabb esetben ez öngyilkossághoz vezethet. Németországban évente körülbelül 15 000 öngyilkosság történik, ami több mint 200 000 öngyilkossági kísérlet.

A külvilágtól való elszigeteltség fájdalmat okozhat a seggbe. Noha a hangulatot nem könnyű mérni, ami gyakran orvosi téves ítéletekhez vezetett. A múltban sok embert mentálisan betegnek soroltak be, mert a külvilág nem képes megbirkózni a hangulati ingadozásokkal. Ma tudjuk, hogy ezeknek a betegeknek minősített emberek közül sokan csak szignifikánsan érzékenyebbek voltak, mint mások.

A kimerült elme leggyakoribb betegsége a depresszió. A depresszió megnyilvánulásait nagyrészt a társadalmi körülmények határozzák meg. A pszichológiai szenvedés elsősorban az életvágy csökkenésével mutatkozik meg. Az érintettek érzelmi világát a reménytelenség és a bűntudat jellemzi. Sokak számára az öngyilkosság az egyetlen kiút. Ennél is fontosabb a környezet ismerete, hogy segítséget és biztonságot tudjunk nyújtani.