megismerés

Egyszerűen fogalmazva: az megismerés az emberi gondolkodási képesség.Ez a folyamat azonban számos információfeldolgozási folyamatot alkalmaz, beleértve a kognitív képességeket, például a figyelmet, a tanulási képességeket, az észlelést, az emlékezést, az orientációt, a kreativitást, a képzeletét és hasonlókat, valamint a mentális folyamatokat, például véleményeket, gondolatokat, szándékokat vagy kívánságokat. Az érzelmek fontos hatással vannak a gondolkodásra. Az észlelés és a fogantatás meghatározza a gondolkodás irányát, és ezáltal meghatározza az ember karakterét is.

Mi a megismerés?

A megismerés magában foglalja az információ tárolásának és befogadásának minden folyamatát, valamint a megtanult vagy észlelt tartalom alkalmazását. A tudás és a gondolkodás a megismerés részét képezik, pszichológiai szempontból a kifejezést sokféle módon használják. Az emberek évszázadok óta küzdenek az ilyen kognitív folyamatokban, ez a kifejezés a kísérleti pszichológiába került, mint tudományos tudományág, és először részletesebben kutatott a 19. században. Mindenekelőtt az emberi észlelés, különösen a vizuális érzékelés fontos része volt a beszélgetésnek.

A pszichológia, a biológia, a filozófia, az idegtudomány és a mesterséges intelligencia kutatása mellett a kognitív folyamatok is felismerkedtek. Mindezek a területek képezik a kognitív tudományokat.

Funkció és feladat

Ebben az értelemben a kogníció az agyon belüli teljes neuronális információfeldolgozásra vonatkozik, minden olyan folyamatra, amely kapcsolatban áll az észleléssel, a gondolkodással és az emlékezettel. A mentális eseményeket a megismerés révén mélyítik el, ideértve a tudást, a hiedeket, a léttel és a világgal kapcsolatos hozzáállást vagy az elvárásokat. A megismerés tudatosan vagy tudattalanul zajlik. Például, ha az emberek matematikai képletet akarnak megoldani, akkor tudatos folyamatokat használnak, de gyakran öntudatlan folyamatokat használnak saját nézeteik kialakításához.

A biheviorizmus óta a kognitív folyamatok kapcsolatban állnak egy stimulus-válasz mintával. Különösen a gondolkodási folyamatokban játszott viselkedést vizsgálták és pontosabban határozták meg a feldolgozási szakaszok során. Minden belső elképzelés része annak, hogy egy ember szubjektív szempontból érzékeli a világát, reagál erre, amit megragad, ismeri és lát, feldolgozza vagy rekonstruálja. Az információfeldolgozás éppen annyira a megismerés része, mint az emberek gondolkodásmódja magukról, környezetükről, amit megtapasztaltak és mit vártak jövőjüktől. Pontosabban, ez azt jelenti, hogy nem csak az érzelmek befolyásolják a megismerést, hanem fordítva, ez befolyásolja az érzések világát is.

A kognitív képességek teljesítménye itt korlátozott. Az érzékszerveken keresztüli észlelés szűréshez felhasználja az információkat és addig változtatja meg a felvételt, amíg be nem hatol a személy öntudatába. Az előzetes vélemények alakultak, ezért nem teszik lehetővé a feltételek egyszerű elfogadását és semleges formájában történő megmentését. Mindig saját tudása, gondolkodása és érzése irányítja és változtatja meg. Az észlelés így véglegesen átalakul, feldolgozódik, menti, csökken, aktiválódik vagy újraaktiválódik. Időnként ez az észlelés teljes változásához vezethet, pl. B. a nem létező körülmények értelmezésében, mint például a hallucinációk kezdete.

A gondolkodás és a tanulás során a megismerés is hátrányos. A gondolkodás működő vagy rövid távú memórián alapul. Ennek meglehetősen kis kapacitása van, és elsősorban a tartalom ideiglenes tárolására szolgál, amelyhez rövid időn belül hozzáférhet. Ez lehetővé teszi a környezet megértését és megértését, például egy elolvasott mondatot.

A hosszú távú emlékezet szempontjából a kognitív képesség manipulatívnak is bizonyul. A mentett tartalmat előre és utána megváltoztatja. A várakozások befolyásolják pl. B. a megfigyelés észlelése. Hasonló az újonnan hozzáadott információkkal.

A koncentráció, a figyelem és a motiváció alapvetõen a kognitív teljesítménytõl függ, és ezeket zavarja a figyelemelterelés, a fáradtság, az önellátás és hasonló körülmények. Az emberi észlelést és észlelést nem csak a szenzoros ingerek fizikai tulajdonságai határozzák meg, hanem az agy belső folyamatait is. A várakozások konkrét és megtanult tapasztalatokon alapulnak. Az elismerés és az információfeldolgozás folyamatát mindig befolyásolja.

Itt megtalálja gyógyszereit

Betegségek és betegségek

A kognitív zavarok különféle jellemzők formájában jelentkeznek. Mindenekelőtt retenciós és memóriazavarok, amelyek többnyire mentális betegségek, többek között depresszió vagy skizofrénia következményei. Hasonló az idegrendszer organikus betegségeivel. Jelentős kognitív rendellenességek fordulhatnak elő például sclerosis multiplexben, Alzheimer-kórban vagy demenciában.

A kutatási eredmények azt is kimutatták, hogy még az étrend is befolyásolja a kognitív folyamatokat és rendellenességeket. Demencia esetén a homocisztein szint általában magas és a vérplazma alacsony. A test ezután gyakran nem elégséges vitaminokkal ellátva. A kognitív károsodások ekkor nemcsak a gondolkodás és az emlékezet teljesítményét érintik, hanem befolyásolják a nyelvi készségeket és az új tartalom elsajátítását is. Ilyenkor gyakran nem lehet megbirkózni a mindennapi helyzetekkel. A változások teljes észlelésének képessége.

A kogníció csökkentését gyógyszeres szedés is okozhatja. Ez egyrészt az idősebb emberek központi idegrendszeri mellékhatásokkal szembeni érzékenységén alapszik, mivel a teljes anyagcserék az életkorral változnak, különösen a neurotranszmitterek területén. Növekszik a vér-agy gát permeabilitása, és a gyógyszerek gyorsabban hatnak. A gyógyszerek ezután könnyebben jutnak el a központi idegrendszerbe. A mellékhatások ekkor a gyógyszerek által okozott kognitív korlátozások, például a rossz koncentráció és figyelem, a delíriumba átnyúló memóriaproblémák, valamint a tudat és az észlelés zavara. Egyéb tünetek a lassabb motoros képesség és állandó nyugtalanság állapotok.

Az antikolinerg tulajdonságokkal rendelkező gyógyszerek különösen problematikusak, mivel a kolinerg idegsejtek alapvető szerepet játszanak a megismerésben és a tudatosságban. Például a Parkinson-kór kezelhető ezzel a gyógyszerrel, amely egyéb kognitív rendellenességeket válthat ki, különösen az idősekben.