Agykérget

Az a tény, hogy az emberek, vagy akkoriban a „Homo erectus” valóban egyenesen járhattak, egyedül az agykéregüknek köszönhetően. Ennek adaptív integrációs központja van, és így nagy tárolókapacitással rendelkezik, különösen az összetett információk számára.

Az evolúció során az egyszerű formákból fejlődött ki és végül kialakult. Valamivel kapcsolatban Agykérget az ingereket a környezet kapja. Ezért képezi a külső határréteget, és információfeldolgozásra szolgál.

Kizárólag az agykéreggel rendelkező állatok képesek tanulni és képesek kiképzésre. Ide tartoznak például a delfin, egy nagy agykéregű emlős, míg a cápa, amelynek agya alig fejlett, nem alkalmas edzésre.

Mi az agykéreg?

Az emberi agy egy kis teremtés csodája. A teljes test tömegének csupán három százalékát teszi ki, súlya körülbelül két kilogramm, de nagy mennyiségű energiát igényel, a teljes energiamérleg körülbelül tizenöt százalékát. Az agyban több mint száz milliárd neuron található, idegsejteknek is nevezik, és ezt az idegsejt-gyűjteményt, amely egy vékony réteg az agy külső peremén, agykéregnek hívják. Az agykéreg maga pedig agyi és agykéregre van osztva.

Anatómia és felépítés

Az agykéreg azonban fontos minden mentális és fizikai folyamat szempontjából. Legfeljebb öt milliméter vastag, és a cerebrum fontos részét, pontosabban a szürke anyag részét képezi, amely a központi idegrendszer egyik alapvető alkotóeleme, amely viszont különbözik a fehérjétől és több sejttestet tartalmaz. Az összes idegsejtnek idegrosta van, amely az agykéreg alatt fut és képezi a fehér anyagot. Ezeket a csontvelőt is nevezik és képezik az agyköpenyt.

Az agykéreg hat lebenyre oszlik, amelyeket oszlopok választanak el egymástól. A biológia az agy felületének elülső, parietális, okklitális és időbeli lebenyéről, a szigeti lebenyről és a limbikus lebenyről beszél. Az agy lebenyének különösen funkcionális jelentése van, mindegyik lebeny egy speciális feladattal rendelkezik, ideértve a felelősséget a cselekvések megtervezéséért, az ízlésért vagy a személyiség jellemzőiért. A limbikus lebeny viszont az emlékezeti funkciókat és az érzelmek folyamatait szolgálja.

Az agykéreg rétegei sejttípusukban különböznek. Az úgynevezett interneuronok soha nem hagyják el az agykéregben, más idegsejtekhez kapcsolódnak.

A prekurzor cellában viszont két specifikus sejttípus található: a piramis sejtek és a granulátum sejtek vagy sztelat sejtek, amelyek módosított piramis sejtek. Az előbbiek az agykéreg legnagyobb sejtjei, és úgy néznek ki, mint piramisok. A hegy mindig az agykéreg felületére mutat. A szemcsés sejtek viszont lekerekített teste és tömör dendritek, így csillag alakúak. Ezek az idegsejtek kiterjesztéseit képviselik, amelyeken keresztül a jelek egy másik területre kerülnek. Ezeket információként kapják meg a thalamusból és más agyterületekről.

Az agykéreg információkat elsősorban a talamuszon keresztül kapja meg, amely viszont meghatározza az érzékszervek szenzoros észlelését. Az agykéreg ezen speciális részei az elsődleges szenzoros területek.

Az agykéreg tele van konvolúciókkal, résekkel és barázdákkal. Az agykéreg hajtogatása elsősorban a felület nagyítását szolgálja, míg az egyes barázdák személyenként különböznek ugyanúgy, mint például az ujjlenyomatok.

Funkció és feladatok

A szenzoros benyomásokat és az egyéb memóriatartalmakat az agykéregben rögzítik. Sokáig azt hitték, hogy az agy memóriaközpontja a hippokampusz. Bebizonyosodott, hogy az emlékeket és a hozzájuk kapcsolódó szenzoros észleléseket a motoros agykéregben tárolják.

A hippokampusz agyrégiója elsősorban a sok tanulási és memóriafolyamatért felelős. Ha ez a terület már nem működik, szinte lehetetlen új tartalmat menteni vagy emlékezni. A tudósok ezért feltételezték, hogy a hippokampusz alapvető szerepet játszik a hosszú távú memóriában.

Időközben azonban az egerekkel végzett kísérletekkel kimutatták, hogy a hippokampus felelős a térbeli kapcsolatok rögzítéséért, és inkább döntéshozó hatóságként működik, ily módon kényszerítve az információt, amelyet a szenzoros benyomások révén nyer az agykéregbe, ahol ezek az észlelések összekapcsolódnak és véglegesen elmentették vagy tárolták memóriatartalomként.

Az emberi agyat egyre inkább feltárják. Kérdéses az öntudat csökkentése az agykéreg folyamatára önmagában. Az agykutatók véleményét a tiszta agyi tevékenység kiszámítására és a testtel, lélekkel és szellemmel kapcsolatos tényleges folyamatok megértésére tett kísérletre osztják.

Természetesen a tudat például az agy kommunikáló idegsejtjeinek terméke. Ennek ellenére az agykéregben elektromágneses terek jönnek létre, amelyek mentális képességeket okoznak. Ez egy virtuális világot hoz létre, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy megragadják környezetüket, testüket és saját elméjüket.

Itt megtalálja gyógyszereit

betegségek

Az agykéreg egyik legfontosabb betegsége az Alzheimer-kór, amely leginkább idős embereknél fordul elő. Az azonos nevű német neurológus 1906-ban ismerte fel egyik betegének agyán keresztül. A szövetmintákban talált hiányos amiloid plakkokat, amelyek áthatoltak az agyban, és egy furcsa köteget, amely kiürült az elhalt sejtekből.

A betegség egyik jellemzője az idegsejtek és az idegsejt-kapcsolatok halála tipikus fehérjelerakódásokkal, pontosan azokkal az amiloid plakkokkal. Ez orientációs nehézségeket, nyelvi rendellenességeket, memóriavesztést és végül a személyiség teljes változását eredményezi. Alzheimer-kórban a normál mindennapi élet aligha lehetséges, orvosi ellátást és terápiát igényelnek.

Az agykéreg másik betegsége a demencia, amelynek különféle formái és hatása van az emberekre, és szintén különbözik az Alzheimer-kórtól.