Hegyi kesztyű

A Hegyi kesztyű egy százszorszép család és a knapweed nemzetségébe tartozik. Ez egy hagyományos gyógynövény, amely csak alárendelt szerepet játszik a modern orvoslásban.

A hegyi gyapjú előfordulása és termesztése

A Centaurea montana, a hegyi gyomnövény botanikus neve, a közép- és dél-európai hegyvidéki őshonos. Legfeljebb 2100 m tengerszint feletti magasságban található, és elsősorban meszes talajon nő, napfényben vagy részleges árnyékban. Centaurea montana, tehát a Hegyi kesztyű, őshonos a közép- és dél-európai hegyekben. Legfeljebb 2100 m tengerszint feletti magasságban található, és elsősorban meszes talajon nő, napfényben vagy részleges árnyékban.

A hegyi kígyó évelő növény, élénk kék virágokkal. A virágfejek külön-külön állnak, és átmérőjük kb. 5 cm. A hegyi búzavirág belső virága lila fényű. A külső, kissé vékony peremvirágok kék színűek. A növény 15 és 75 cm közötti. A lándzsás levelek közvetlenül az egész száron ülnek, szár nélkül. Ez egyenesen áll és fehérszínű szőrszálakkal van borítva. A hegyi gyapjúvirág virágzási ideje május és augusztus között van.

Meleg ősszel a második virágzás szeptemberben vagy októberben is megtörténhet. Ez azonban nem olyan hangsúlyos, mint a nyári virágzás. A virágokat pillangók és lebegő szárnyasok beporzik, és kellemes illatot keltenek meleg és napos napokon. Virágzás után a hegyvidéki gomba sárga, körülbelül 5 mm hosszú gyümölcsöt alkot. Az intenzív mezőgazdaság és turisztikai felhasználás miatt a hegyvidéki gomba nagyon ritka lett, és számos területen védelem alatt áll.

Hatás és alkalmazás

A Centaurea montana fő hatóanyagai az antocianinok, flavonoidok, tanninok és keserű anyagok. A növényt főként a népi orvoslásban használják az emésztőrendszer területén. Összehúzó, vagyis összehúzó hatása van. A zsugorító szer szárító, hemosztatikus és gyulladásgátló hatással rendelkezik.

A hegyi oroszfű szárító hatását használják, és teainfúzióként használják hasmenéses betegségek kezelésére. Ehhez három szárított virágfejet öntenek egy csésze forró vízzel. A tea tíz perces percek után is inni lehet. Nem szabad napi két csészenél többet inni. A hegyi oroszfű gyulladáscsökkentő hatása nyugtató hatással van az irritált bélre is. Ugyanakkor a növény serkenti az étvágyat, amely a betegség miatt elveszett

A hegyi oroszlánvirágból készített tea légzőszervi betegségek kezelésére is felhasználható. Az élénkkék virágok köhögést enyhítő hatásúak, és megóvják a sérült nyálkahártyákat. A tea enyhíthet a torokfájástól és a torokgyulladástól is. A szem- és szemhéj-gyulladások alkalmazását szinte elfelejtették. Itt is felhasználják a gyógynövény szárított virágait.

Ehhez egy tea készül a fent leírtak szerint. Amikor a tea kissé lehűlt, felhasználhatja borítékok és padok készítésére a fájó szem számára. Ezenkívül a viráginfúziónak segítenie kell az íny vérzésében is. Egyrészről természetesen azért, mert a hegyi gyomnövény gyulladásgátló hatással bír, másrészt azért, mert az abban található tanninok vérzéscsillapító hatással rendelkeznek.

Még vérzés hiányában, pontosabban menstruációs rendellenességek esetén, a hegyi oroszfét volt és használják. A hegyi gyíkvirág virágait bőr- és sebkezelésben is használják. A bőrön történő alkalmazáshoz körülbelül egy kézzel virágot egy liter forrásban lévő vízzel megforralnak. A főzésnek kb. 15 percig meredeknek kell lennie, majd önteni.

Alternatív megoldásként a friss virágokból kása is elkészíthető. Ehhez a virágokat egyszerűen összetörik, és a pépet sebre vagy fekélyre alkalmazzák. Ezenkívül a hegyekből származó növényt diuretikumként ismerik, ezért a múltban gyakran a húgyhólyag és veseteák alkotóeleme volt. A múltban a hegyi békavirágról azt állították, hogy vértisztító hatása van.

Vértisztító és méregtelenítő teákat használtunk a vér káros anyagok megszabadításához. E vértisztító teák elsősorban a vizelethajtó tea gyógyszerei voltak. Ez az oka annak, hogy a hegyi gyomnövény népszerű alkotóeleme volt a teák tisztításának. Azt is állítják, hogy a gyógynövény elősegítette az úgynevezett hulladéktermékek kibocsátását a bőrön.

A Centaurea szintén része a homeopátiás gyógyszereknek. Itt azonban nem a szárított virágzatot használják, mint a népi orvoslásban, hanem a gyökereket vagy a friss egész növényt. A javallatok azonban hasonlóak: hasmenés, vérzés, menstruáció elmulasztása, gyomorproblémák vagy sebgyógyulási rendellenességek.

Fontos az egészség, a kezelés és a megelőzés szempontjából

Különösen a déli németországi hegyvidéki kesztyűt ismerték a falvak gyógynövényesei. Még manapság is sok helyi ember ismeri a hegyi búzavirág különféle hatásait. Ezt a tudást gyakran nemzedékről generációra adják át.

Azokban a területeken, ahol a hegyi oroszfű őshonos és még nem oltalom alatt áll, a hasmenéses betegségeket még mindig kezelik egy tea, amelyet a hegyi oroszfű virágából készítenek. A modern mezőgazdaság, valamint a hegyoldal lejtőinek síelésre vagy túrázásra való felhasználása miatt a hegyi gyomnövény sok helyen eltűnt, és gyógyító tulajdonságait elfelejtették.

A modern gyógynövényben a hegyláncokon kívül csak csekély szerepet játszik. A rokona, a búzavirág itt ismeretes. Hasonló összetevőkkel és ennek megfelelően hasonló jelzésekkel rendelkezik. A hegyi gyomnövényt még az EMB növényi monográfiáiban sem említik. Az E bizottság orvosokból, gyógyszerészekből, gyógyszerészekből és a betegek képviselőiből álló testület.

A bizottság fő feladata a növényi gyógyszerek hatékonyságáról és biztonságáról szóló monográfiák készítése. Az a tény, hogy a hegyi gyomnövényt nem említik a több mint 400 monográfiában, aláhúzza, hogy a hegyi növény csak a modern orvostudományban jelentéktelen szerepet játszik alárendelten.